Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Kormány: Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra

Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra, az ország nem válhat a megélhetési bevándorlók célországává, ebben a kérdésben nemzeti egyetértésre van szükség - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az Országgyűlésben.

Kontrát Károly a kormánypártok által kezdeményezett, a Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című vitában azt mondta, az ország nem vállalhat több, a megélhetési bevándorlók jelentette terhet, új szabályokat kell alkotni, amelyek szigorítanak az eljárásokon, lerövidítik az ügymenetet.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra illegálisan belépők száma, de az érkezők jelentős része nem valódi menekült, mert nincs háború hazájukban, nem üldözik őket.

Hozzátette: ezek az emberek nincsenek életveszélyben nemzetiségük, vallásuk vagy a politikai hitvallásuk miatt, biztonságos országból érkeznek, és gazdasági okból indulnak el hazájukból, céljuk a könnyebb megélhetés. A megélhetési bevándorlók így visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel - fogalmazott.

Azt mondta, Magyarország ma még tranzitországnak számít, de ha nem születik hatékony megoldás a menekültáradat kezelésére, hamarosan Magyarország is célországgá válhat. Az államtitkár szerint a bevándorlók sok esetben csak a menekültügyi eljárás megindításáig maradnak Magyarországon, "kipihenik magukat, kihasználják a nemzetközi szerződések által nyújtott előnyöket".

Kontrát Károly ismertette: idén 30 436 embert fogott el a rendőrség tiltott határátlépés miatt, közülük 25 468 volt koszovói. A határsértők többsége azonnal kérte menekültként történő elismerését.

Míg 2013-ban az Európai Unióban a menedékkérők száma 30 százalékkal nőtt, Magyarországon a növekedés mértéke 800 százalékos volt - mutatott rá. Hozzátette: 2014-ben a menedékkérők fele koszovói volt (több mint 21 000 ember), 20 százaléka (több mint 8700 ember) afgán.

Kiemelte, hogy az olyan válsággócokból érkezőket, mint Szíria, Afganisztán vagy Szomália, megilleti a védelem. Szíria kapcsán megjegyezte: "ha eredményes lesz a szárazföldi harc az Iszlám Állam ellen, akkor a jelenlegi terroristák lesznek a menekültek".

Kontrát Károly szerint a menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosságszámához viszonyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzi Németországot, vagy Franciaországot.

Az államtitkár azt mondta, a menedékkérők 40-50 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országot, további 30-40 százaléka pedig 3-10 napon belül távozik. Hangsúlyozta, nem tudják fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárások idejére, a menekültügyi őrizetet pedig csak végső lehetőségként lehet alkalmazni. Megjegyezte, az ország ellen kötelezettségszegési eljárás is folytat az EU, mert nem csak végső eszközként alkalmazza a menekültügyi őrizetet.

Célként jelölte meg, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Kontrát Károly szerint a vita nem a politikai üldözöttekről, hanem a megélhetési bevándorlókról szól az unióban is.

Magyarországnak azonban nincs ideje kivárni, amíg az unió szigorít a megélhetési bevándorlással kapcsolatos jogszabályokon - jegyezte meg.

Beszámolt arról, hogy a németek és az osztrákok is szigorításokat vezetnek be, aminek következtében attól kell tartani, hogy a visszatoloncolás miatt akár több tízezer megélhetési bevándorlót kell eltartania Magyarországnak.

Ha nem lesznek időben szigorú törvények, Magyarország menekülttáborrá változik - hangoztatta.

A politikus elmondta, míg 2012-ben 1,1 milliárd forintot fordítottak a menekültek ellátására, 2014-ben már 2,6 milliárd forintot; az illegális határátlépők a rendőrség számára csak idén januárban 120 millió forint többletkiadást jelentettek.

Mint mondta, szükség van a magyar közvélemény egységes fellépésére, ezért kezdeményezett a Fidesz-KDNP nemzeti konzultációt, amelynek előkészületei már megkezdődtek.

Értékelése szerint 2015 elejére Magyarország déli, a magyar-szerb határszakasza vált a schengeni térség legveszélyeztetettebb részévé. Kontrát Károly azt mondta, a menedékkérők számának drasztikus emelkedése több tényezőre vezethető vissza: elsődlegesen említhető a koszovói gazdasági menekültek áramlása, valamint a szíriai, iraki és afganisztáni biztonsági helyzet további romlása.

A Demokratikus Koalíció független parlamenti képviselői nem vesznek részt a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló pénteki vitanapon, mert nem kívánnak asszisztálni a menekültügy körül kialakult "szégyenletes és gyalázatos színjátékhoz" - közölte budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Niedermüller Péter azt mondta, a vitanap csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a kormányközeli vállalkozók és a kormánytagok "korrupciós ügyeiről", illetve arról, hogy a magyar miniszterelnök elszigetelődött az EU-n belül. Hozzátette, utóbbi legszomorúbb és legújabb példája az, ami Varsóban történt, ahol "az Orbán Viktorral és a Fidesszel közeli kapcsolatot ápoló Jog és Igazságosság párt (PiS) már nem is hajlandó fogadni" a kormányfőt.

Az EP-képviselő azt is hangsúlyozta, hogy az európai közösségen belül Magyarország fogadta el a legkevesebb menekültkérelmet.

2013-ban 240 ember, a kérelmezők körülbelül két százaléka kapta meg a menekültstátuszt, miközben az EU-s átlag 26 százalék - mondta.

A DK szerint fel kell lépni az embercsempészek ellen, a kormánynak pedig kötelessége, hogy az európai jogokhoz és elvárásokhoz illessze a menekültügyi eljárásokat.

A bürokratikus eljárásokat le kell egyszerűsíteni, hogy gyorsak, hatékonyak és humánusak legyenek, illetve követni kell azoknak az országoknak a példáját, amelyek integrációs kurzusokat szerveznek a letelepedőknek - mondta Niedermüller Péter.

Az Együtt képviselői nem szólalnak fel a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról szóló vitanapon, mert nem asszisztálnak a kormány "színjátékához" - mondta Szabó Szabolcs független képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Együtt szerint a bevándorlással foglalkozni kell, mert jelenleg ez Európa egyik legfontosabb problémája. Az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak egy konszenzusos, új politikát kell kidolgozniuk, mert az EU déli határait gyakorlatilag ostromolják a menekültek és a bevándorlók - közölte a politikus.

Kiemelte, hogy a bevándorló és a menekült külön fogalom, amelyeket a kormányzati kommunikáció "tudatosan összekever".

Úgy állítják be "ezeket a szerencsétlen embereket", mintha kihasználnák Magyarországot és a magyar adófizetőkön élősködnének - jelentette ki Szabó Szabolcs.

Az Együtt azt kéri, hogy a kormány fejezze be "ezt az aljas kommunikációs kampányt", és az európai normáknak megfelelően kezelje a problémát - közölte.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai konszenzust rúgja fel, amikor megengedte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy "betegye a lábát az Európai Unióba".

Ezért nem volt meglepő, hogy a kormányfőt csütörtökön "meglehetősen hidegen" fogadták Lengyelországban. Egyértelmű jelzés Orbán Viktornak, hogy a vele korábban nagyon jó viszonyt ápoló Jog és Igazságosság párt is "rácsapta az ajtót, és (...) nem volt vele hajlandó szóba állni" - mondta Szabó Szabolcs, aki szerint egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor teljes mértékben elszigetelődött Európában.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×