Génmódosítás, vagyis GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül Magyarország - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy tegnapi sajtótájékoztatón. Nagy István ezt azzal indokolta, hogy Brüsszelben eldőlt: a tagországok szabadon dönthetnek a génmódosított növények tiltásáról és korlátozásáról, így Magyarország - miután az alaptörvényben már rögzítették az ország GMO-mentességét - új célokat fogalmazott meg.

Az államtitkár jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. Több mint százféle növény jöhet szóba alkalmas fehérjeforrásként, azonban ezek csekély hányadát hasznosítjuk jelenleg - tette hozzá az államtitkár.

Nagy István úgy vélte, hogy a kihívás nagy, de Magyarország elsőként valósíthatja meg a teljes GMO-mentességet Európában, ami komoly piaci előnyöket jelenthet. Felkerestük a tárca sajtóosztályát, ám az államtitkár sűrű programja miatt nem tudott nyilatkozni.

Dudits Dénes Széchenyi-díjas növénygenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja viszont szakmaiatlannak és szomorúnak nevezte ezt a politikát.

"Ez egy tudománnyal teljesen szembemenő, mesterségesen szított hisztéria, amivel félrevezetik a közvéleményt, félrevezetik az embereket és tulajdonképpen magukat a politikusokat is."

A GMO-mentesség ugyanis Dudits Dénes szerint nem előnyöket, hanem inkább hátrányt jelenthet majd a magyar agrárszektornak.

"Abban a pillanatban, amikor az unió be fogja vezetni ezt az új szabályozást, hogy nemzeti hatáskörbe helyezte az engedélyezést, akkor majd Szlovákiában, Csehországban fogják használni ezeket a növényeket és hát így nagyon komoly versenyhátrányba kerülünk."

Dudits Dénes aláhúzta a magyar gazdák évente 4 milliárd forintot költenek kémiai növényvédelemre a kukoricabogár ellen, ami helyett termeszthetnének génmódosított, a kártevőnek ellenálló növényeket is, amellyel a környezetet sem szennyeznék permetanyagokkal. De az aszálytűrő növények termesztése is komoly haszonnal járna - fogalmazott az akadémikus.