A Fenntartható és inkluzív növekedés című jelentésben egyebek között a kiszámítható gazdaság- és adópolitikára, az innovációs és technológiai fejlődés támogatására, az oktatás és nyelvoktatás fontosságára, továbbá a gazdaság kifehérítésének szükségességére és a korrupció elleni harcra is felhívták a figyelmet.

Egy országstratégia nagymértékben hozzájárul a kiszámíthatósághoz és a versenyképesség növeléséhez - vélekedett Kerekes László, a HEBC korábbi elnöke, aki szerint a kiszámíthatóság képes befolyásolni a bizalmat és a befektetési döntéseket is.

Jakab Roland, a HEBC jelenlegi elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a szervezet tagjai abban hisznek, hogy csak közös erővel, a kormány, a gazdaság, a tudományos élet és a társadalom minden szereplőjének együttműködésével juthat el Magyarország a fejlődés következő fokára.

Kifejtette, hogy az inkluzív növekedés legjobb katalizátora az innováció és a technológiai fejlődés, innovációról pedig csak az oktatással és a kutatás-fejlesztéssel szoros összefüggésben lehet beszélni. Elmondta, hogy a szervezet tagjai jónak tartják a kormány innovációs politikáját és a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, amelynek elképzelései összhangban vannak a sikeres országok által megvalósított folyamatokkal. Hozzátette: az elkövetkező időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e olyan befektetőbarát környezetet teremteni Magyarországon, amely az országot a gazdasági fejlődés következő fokára juttatja.

Faragó Andor, a British Telecom európai regionális központjának ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a gyártóipar jelentősége mellett a fejlődés és a munkahelyteremtés szempontjából "virágzó" szolgáltatóiparra is szüksége van Magyarországnak. Hozzátette, hogy az országnak minden lehetősége megvan arra, hogy további befektetőket vonzzon ebbe az iparágba, de a befektetőkért nagyon szoros a verseny a szomszédos országokkal.

Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegennyelv-tudás szintje Magyarországon aggasztóan alacsony, márpedig a munkaerő-piaci mobilitáshoz és a versenyképességhez szükség van a nyelvtudásra, pláne egy olyan országban, ahol az exportfüggőség magas.

Michael Nixon, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója egyebek közt a fiatalok alacsony foglalkoztatottságának a problémájáról fejtette ki véleményét, és arról hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a fiatalok elvándorlása Magyarországról. Hozzátette, hogy a munkaerő globális mobilitása hasznos, mert segíti a nyitottságot, a tapasztalatszerzést, gazdagítja a tudást, azaz hozzáadott értéket jelent, ugyanakkor vonzó lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok visszatérését ösztönözni lehessen.

Rikard Jonsson, a HEBC tiszteletbeli tagja arról beszélt, hogy a növekedést nem lehet szürkegazdaságra építeni, és elengedhetetlen a gazdaság kifehérítése. Elmondta, hogy a számítások szerint a fekete- és szürkegazdaság Magyarországon a GDP több mint egyötödét képviseli, és évente közel 2000 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent. A korrupció visszaszorítás érdekében véleménye szerint egyértelmű törvényekre és azok szigorú betartására van szükség. Hozzátette: további lépések szükségesek a korrupciós ügyek feltárásában ahhoz, hogy ne egyes érdekkörök gazdagodjanak, hanem az ország fejlődjön.

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa, amelyet 15 ERT vállalat magyarországi leányvállalatának legfelső vezetői alkotnak - ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF SUEZ, HEINEKEN, Magyar Telekom, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és Volvo Group Trucks. Az HEBC-tagvállalatok összesített nettó árbevétele közel 3500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottaik száma megközelítőleg 62 ezer.