A jegyzőknek március 31-ig kellett kialakítaniuk az önkormányzati választásra a szavazóköri beosztást.

A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken az egyéni választókerületeket a törvény szerint úgy kell kialakítani, hogy összefüggő területet alkossanak, és a központi névjegyzék alapján választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.

Az egyéni választókerületek kialakításakor az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától - a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel - legfeljebb tizenöt százalékkal térhet el.

A jegyzőknek emellett folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a települési lakosságszám alakulását, és ha változást vagy jelentős eltérést tapasztalnak, és az egyes szavazókörhöz tartozók száma átlépi az 1500-at (például azért, mert egy új lakóparkba beköltöznek a lakók), módosítaniuk kell a szavazókörök határát.

A jegyzők a szavazóköri beosztás kialakításánál arról is határoznak, hogy melyik szavazókört jelölik ki a nemzetiségi választók szavazására.

A választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör határát és sorszámát megváltoztatni. A jegyzők tehát egészen addig átalakíthatják a szavazóköri beosztást, amíg Áder János köztársasági elnök ki nem írja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. Ha a köztársasági elnök az első lehetséges időpontra, október 5-ére írja ki a voksolást, akkor akár már június 27-én megszülethet a kitűzésről szóló határozat.