A gazdasági miniszterek arra a megállapításra jutottak az orosz-ukrán konfliktusból eredő gazdasági következményeket áttekintve, hogy a V4 államoknak közös álláspontot kell képviselniük az Európai Unión belül - tette hozzá.

Az országok célja egyértelműen az, hogy az orosz és az ukrán piacon tevékenykedő cégeik érdekei ne sérüljenek, ezért a vállalatoknak szakmai, kamarai szinteken is együtt kell működniük - tette hozzá. Ezen túl - szavai szerint - a tárcavezetők támogatták azt a kezdeményezést is, hogy az EU globalizációs alapjából ne csak Ukrajna kapjon támogatást, hanem a V4-k oda exportáló cégei, vállalkozásai is.

A visegrádi országok gazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón Varga Mihály mellett részt vett Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter, Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, és Tomás Malatinsky szlovák gazdasági miniszter.

Varga Mihály egyre nagyobb jelentőségűnek nevezte a V4-k gazdasági együttműködését, és úgy vélte az egyre inkább megkerülhetetlen tényezője lesz az euro-atlanti térségnek.

A nemzetgazdasági miniszter ismertetése szerint a V4-k gazdasági miniszterei egyetértettek abban, hogy a magas energiaárak súlyosan veszélyeztetik az európai ipar versenyképességét, ezért az európai energiapolitikának sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a versenyképességi szempontokra.

Hangsúlyozta: egyetértettek abban is, hogy továbbra is kiemelten fontos kérdés, az uniós tagállamoknak maradjon meg a döntési szabadsága abban, hogy az országok energiaellátását a saját igényeiket leginkább kielégítő megoldások alapján valósítsák meg.

Ismertetése szerint a találkozón felvetették, hogy a jövőben a V4 államok Németországgal egyeztessenek gazdaságpolitikai és iparpolitikai kérdésekben, és szóba került az is, hogy hogyan lehetne segíteni a visegrádi országok együttes, harmadik piacokon való megjelenését. Ezzel összefüggésben felmerült az esetleges "V4 brand" bevezetésének lehetősége is, mivel ez az unión kívüli piacokon könnyebben azonosíthatóvá teheti a visegrádi országok vállalatait, a régióban előállított termékeket, szolgáltatásokat.

Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter az orosz-ukrán konfliktus kapcsán megjegyezte: mivel Európa keleti felének egy részén egyre inkább instabil állapotok figyelhetők meg, ezeken a piacokon is meg kell védeni a V4 országok vállalatainak érdekeit, befektetéseit.

Tomás Malatinsky szlovák gazdasági miniszter emlékeztetett arra: Szlovákia egyre inkább diverzifikálja energiaellátását, felsorolva azokat az energiaellátási "vonalakat", amelyeket Szlovákia az elmúlt időszakban kapcsolt be a saját energiarendszerébe. Hozzátette: a V4-k együttműködése során az innováció terén még jelentős tartalékok vannak, itt erősíteni kell az együttműködést.

Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter azt emelte ki: ha a V4 államok vállalkozásai a mostani konfliktus kapcsán elhagynák az orosz piacot, magukat hoznák veszélyes helyzetbe, mert más államok cégei hamarosan belépnének a helyükre.

Az egyes országokban az euró bevezetését feszegető kérdésre a miniszterek közül Varga Mihály azt mondta: Magyarországnak nincs céldátuma, az évtized második felében lehet erre a kérdésre visszatérni, addig is Magyarországon a gazdasági növekedésnek erősödnie kell, Magyarország gazdasági fejlettségének egyre közelebb kell kerülnie az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. "Ebben a kormányzati ciklusban van esély arra, hogy kijelöljünk egy időpontot, de hogy ez mikor születik meg, nagymértékben függ a magyar gazdaság növekedésétől is" - mondta a magyar miniszter.

A cseh miniszter is azt mondta, hogy egyelőre nincs Csehországnak céldátuma, de elképzelhető, hogy 2019-2021-ben vezetik majd be az eurót.