Az indoklás szerint a szerencsejátékok piacán egyre nagyobb teret nyernek a világhálón elérhető szerencsejátékok. A jelenleg hatályos magyar szabályozás azonban a külföldön már jelentős ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező piaci szereplők számára nem teszi vonzóvá a magyarországi megjelenést. Így a szerencsejáték-piacon ez a piaci rés nagyrészt kihasználatlanul marad, és ebből a magyar államnak jelentős adóbevételei sem keletkeznek.

A magyarországi cégalapítás kötelezettsége távol tartaná a résztvevők legális piacra lépését, ami fenntartaná a jelenlegi bizonytalan jogi helyzetet, illetve jelentősen szűkítené a piaci versenyt. Ezért az indítvány szerint célszerű lehetővé tenni, hogy Magyarországon távszerencsejáték szervezésével külföldi székhelyű vagy hazai székhelyű, az előírt tőkeigényű társaságok is foglalkozhassanak.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény javasolt módosítása szerint távszerencsejáték a sorsolásos játék, a sportfogadás, a kártyajáték és a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.

A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a meghatározott tiszta játékbevétel 10 százaléka lenne.

A képviselői önálló indítvány szerint megfontolandó a felügyeleti díj mértékének csökkentése, a kötelezettek távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százalékát, de legalább 100 ezer és legfeljebb 10 millió forintot fizetnének.

Szintén célszerűnek nevezi a javaslat - a megfogalmazás szerint - a korábban túlzottan magas szinten meghatározott koncessziós díj mérséklését. A koncessziós díj minimuma 2014-re az egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 30 millió forint, több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén további játéktípusonként 15 millió forint lenne.

A javaslat biztosítaná a távszerencsejátékból befolyó játékadó összegének a sportágazatban történő felhasználását, illetve az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás elősegítését.