Az adatok jelenlegi állása szerint a baloldali pártok 38 mandátumot szereznek: 29-et szocialista politikusok, 4-4-et az Együtt-PM szövetség és a Demokratikus Koalíció jelöltjei, egyet pedig a liberális Fodor Gábor. A frakcióalakításhoz közös listán induló pártok esetében öt képviselő szükséges, így egyelőre még kérdéses, ki alakíthat frakciót a baloldali ellenzéki szövetséget alkotó pártok közül a következő Országgyűlésben.

"A frakcióalapítás a magyar parlamenti intézményrendszeren belül nagyon fontos előnyt biztosít: egyrészt több pénzt jelent a párnak, másrészt több nyilvánosságot. Hiszen egy frakció több felszólalási lehetőséget kap, mint egy független képviselő, így a pártok frakcióként nagyobb mértékben tudnak a nyilvánosságban jelen lenni. Ez azért is nagyon fontos most a baloldalon, mert újra kezdetét veszi a küzdelem, hogy ki legyen a baloldal vezetője, illetve a bizottsági helyek elosztásánál is fontos a frakció, mert független képviselő nem kerülhet be a bizottságokba - magyarázta az elemző

Most úgy tűnik, hogy az Együtt-PM és a DK is a határon van, miután négy-négy képviselőjük került be az új törvényhozásba, a frakcióalapításhoz pedig 5 szükséges. A Liberális Párt jelöltjeként bent ülő Fodor Gábor lehet az egyik lehetőségük.

"Fodor most sajátos módon újraprodukálja az SZDSZ történelmét, bizonyos szempontból most ő a mérleg nyelve" - mutatott rá Filippov Gábor. Egyrészt igen fontos, hogy ő most kit választ, választ-e egyáltalán valakit, illetve a két majdnem-frakció közül választ-e, vagy pedig beül az erősebb frakcióba, az MSZP-be. Vannak találgatások arról is, hogy esetleg Kónya Péter lazábban kötődne a saját pártjához é a DK-hoz esetleg közelebb állna - emlékeztetett.

Ha nem alakítanak önálló frakciót a kis pártok, akkor maradhatnak függetlenek, vagy beülhetnek az MSZP-be is.

"A független képviselőség nem jár nagy perspektívákkal, a másik lehetőség viszont igen, hogy beülnek az MSZP-hez és valamilyen informális megkülönböztetéssel politizálnak az MSZP-n belül. De ez sem egy vonzó alternatíva sem a DK-nak, sem az Együtt-nek, hiszen az MSZP, mint nagyobb frakció egy ilyen fúziónál abban érdekelt, hogy minél láthatatlanabbá váljanak ezek a képviselők" - fejtette ki az elemző.

Hozzáfűzte: elméletileg nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy az MSZP felajánlhatna egy képviselőt, aki átül valamelyik majdnem-frakcióba. Ez azért lehetne hasznos az MSZP számára, mert több baloldali frakcióval több bizottsági helyet tudnának megszerezni.

"A dilemma az : az amúgy nem túl erős parlamenti érdekérvényesítést tartják fontosabbnak, vagy azt, hogy a baloldali erőviszonyokat hosszabb távon meghatározzák" - mutatott rá Filippov Gábor.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke korábban úgy nyilatkozott: az országgyűlési választások előtt a baloldali összefogás résztvevői megállapodtak abban, bármi lesz a végeredmény, egyikük sem csábítgat el a másiktól senkit. Gyurcsány Ferenc DK-elnök ugyanakkor a választások után azt mondta: a héten megkezdődnek a konzultációk.

Fodor Gábor még hétfőn úgy nyilatkozott: egyelőre sem az Együtt-PM-mel, sem a DK-val nem tárgyalt hivatalosan arról, melyik frakcióhoz csatlakozzon. Hozzátette, a Magyar Liberális Párt csak olyan döntést fog hozni, amelyik az önálló liberális politikai arculatot erősíti, mert újra meg akarják teremteni az önálló liberális pártot. Azt sem tartotta kizártnak, hogy függetlenként dolgozik majd az Országgyűlésben.

Az Együtt-PM kedden azt jelentette be, hogy önállóan politizálnak, semmilyen kompromisszumot nem kötnek a frakcióalakításért. Tudatták: a legvalószínűbb, hogy az Együtt-PM önálló frakció nélkül, alapvetően a parlamenten kívüli eszközök használatával fog hozzá eredeti politikai céljai megvalósításához.