A nemzetgazdasági miniszter bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság döntése után a Kúria is meghozza a szükséges döntéseket, ami ahhoz kell, hogy a törvényhozás ezzel a kérdéssel foglalkozni tudjon.

Varga Mihály azt mondta: "alkotmányos és egyensúlyra törekvő döntéseket hoztunk, ebből a szempontból az Alkotmánybíróság mai döntése visszaigazolta a kormány korábbi döntéseit. Három héttel a parlamenti választások előtt parlamenti ülés már valószínűleg nem lesz, de fontosnak érzem, hogy a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetését."

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy az Alkotmánybíróság döntését a Kúriának is értékelnie kell. A legfőbb bírói testület két kérdésben fordult az Európai Bírósághoz: az egyik az egyoldalú szerződésmódosítás, a másik pedig az árfolyam-módosítás ügye.

A Fidesz célja, hogy egyetlen lakáscélú jelzálogalapú devizahitel szerződés se maradjon - fogalmazott a kormányzó párt frakcióvezető helyettese. Gulyás Gergely szerint a mostani AB döntés után a Kúriának nincs oka tovább várnia az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében.

"Összességében 362 ezer család számára jelentett megoldást az, amit a kormány eddig kínálni tudott. A mostani döntés fényében egyértelmű az, ha a Fidesz marad kormányon a következő ciklusban, a lakásjelzálog alapú devizahitel szerződéseket teljes egészében ki fogjuk vezetni a hitelpiacról"- fogalmazott Gulyás Gergely.

A baloldali ellenzéki összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van. Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja azt mondta, az AB határozat rávilágít, hogy az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben is minden eszköz a rendelkezésére állt, hogy segítsen a devizahiteleseken.

Megszólalt az ügyben Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt is, úgy véli, egy lehetőségük maradt a törvényhozóknak, hogy a "társadalmi igazságosság és a józan ész jegyében beavatkozzanak. A szocialista pártelnök bízik benne, hogy ez meg is fog történni, mert mint mondta, "mindenféleképpen rendezni kell ezt a helyzetet."

A Jobbik a parlament azonnali összehívását kéri az Alkotmánybíróság döntése miatt. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes a hiteleket a felvételkori árfolyamon forintosítaná, kártérítést fizettetne a károsultaknak és indokoltnak tartja a banki és felügyeleti vezetők elszámoltatását.

Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság hétfői, a devizahitelesek ügyében hozott döntése nem ad megnyugtató, azonnali megoldást, hanem áthárítja a felelősséget az Országgyűlésre. A parlamentet pedig arra kényszeríti, hogy a felelősséget visszahárítsa a bíróságokra - mondta az ellenzéki párt programtanácsának elnöke az MTI-nek.

Sajtóhírek szerint a Kúria jogegységi döntése májusban születhet meg a devizahitelezés ügyében.

A portfolio.hu elemzője azt mondta: "az első látványos hatásai az Alkotmánybíróság döntésének piaciak: az OTP és az FHB árfolyama emelkedett." Palkó István hozzátette: "ez arra enged következtetni, hogy a piac elsősorban pozitívnak értékeli a döntést. Ha jobban belegondolunk, sokkal inkább árnyaltabb a kép, felemás az Alkotmánybíróság döntése a bankok és a devizahitelesek szempontjából is."

"Az egyik fontos kérdésre, miszerint az Alkotmányból közvetlenül levezethető-e a szerződések érvénytelensége vagy tisztességtelensége, a bankok számára pozitív választ adott. Nem érvénytelenítette a devizahitel-szerződéseket. Más részről viszont lehetővé tette, hogy a kormány vagy a parlament utólagos jogalkotással belenyúljon már létező hatályos szerződésekbe is. Ez bizonytalanságot jelenthet a bankszektor számára - magyarázta a portfolio.hu elemzője."

"A kormány nem csupán az Alkotmánybíróság döntésére várt, hanem a Kúriáéra is, ami pedig az Európai Bíróság Kásler-ügyben hozott ítéletére fog támaszkodni. Ez valószínűleg csak májusban fog megszületni, ezért már biztosra vehető, hogy a kormány a választások előtt már nem dönt devizahiteles ügyben. Ennek a jogi halmaznak az alapján hozhat majd újabb devizahiteles intézkedést" - mondta Palkó István.