A közigazgatási és igazságügyi miniszter a sajtótájékoztató után az MTI-nek kifejtette: az európai fizetésképtelenségi eljárás olyan új szabályozási javaslat, amely az Európai Unióban működő cégek számára harmonizálná, illetve tenné lehetővé a fizetésképtelenségi eljárások egységességét, hiszen egy magyar vállalkozó számára sem mindegy, hogy azonos körülmények között, azonos feltételekkel folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét más európai uniós országban, vagy 28 különböző szabályozással kell megbirkóznia.

A közép-európai országok érdeke itt egy irányba mutat, ezért úgy döntöttünk, hogy ebben a kérdésben a hat ország együtt fog fellépni - tette hozzá.

Az európai ügyészről a tervezet még előkészítés alatt áll, azonban a hétfői luxemburgi bel- és igazságügyi miniszteri tanácson már tárgyalnak róla: a hat ország többé-kevésbé ugyanazt gondolja e téren is, tehát van értelme közös álláspont kialakításának és képviseletének - mondta Navracsics Tibor.

Az igazságügyi eredménytábla első tervezete már elkészült - az előző táblázatban egyébként Magyarország jól szerepel -, a függetlenséget és hatékonyságot mérő táblával kapcsolatban azonban általános a szkepszis célját és módszertanát tekintve; a hat ország álláspontja itt is közel áll egymáshoz, tehát e téren is hatékonyan tudunk majd együttműködni - állapította meg a miniszter.

Marie Benesová cseh igazságügyi miniszter a sajtótájékoztatón érdekesnek és hasznosnak nevezte a találkozót. Mint mondta, a legtöbb kérdésben nagy volt az egyetértés a résztvevők között, s új tudással, információkkal felvértezve távoznak Veszprémből.

Tomás Borec szlovák igazságügyi miniszter szerint ismét kiderült, hogy Közép-Európában közös problémákkal küzdünk. Úgy vélte, fontos, hogy ezt a keretet megtartsák az eszmecseréhez, hiszen ha ugyanazok a problémáink, akkor együtt megtalálhatjuk a jó megoldásokat.

Wojciech Wegrzyn lengyel helyettes igazságügyi államtitkár a fontosabb témák közül az európai fizetésképtelenségi eljárást emelte ki, s úgy gondolta, ezen a területen a résztvevő országoknak közös álláspontot kell előterjeszteniük Brüsszelben.

Tina Brecelj szlovén államtitkár tájékoztatása szerint országát elsősorban az érdekelte, hogyan lehet a bíróságok munkáját erősíteni, hatékonyabbá tenni: e cél érdekében valóban szervezeti változásokra van-e szükség, vagy a bíróságokat meg kell hagyni a mostani formájukban.

Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter fontosnak mondta, hogy legalább évente egyszer találkozzanak a közép-európai igazságügy miniszterek és megvitassák az aktuális kérdéseket.

A Mol-Ina-ügyről a sajtótájékoztatón szűkszavúan nyilatkozott. Úgy vélte, ez a két fél üzleti ügye, amelyet nekik kell rendezniük; a horvát igazságügyi szervek által folytatott eljárásokról Miljenic nem kívánt nyilatkozni.

Navracsics Tibor ebben az ügyben azt mondta: a Magyarország és Horvátország között fennálló 800 éves barátság során rendkívül kevés konfliktus volt a két ország között; Magyarország sokat segített Horvátországnak függetlenné és EU-taggá válásában, s jó partnerként tekinthetett Horvátországra.

Úgy vélte, a vitát azoknak kell mihamarabb rendezniük, akik vitában állnak, ez nem veszélyezteti a két ország politikai kapcsolatát.

Orsat Miljenic ehhez hozzáfűzte: nem számít arra, hogy ez az ügy kihat a két ország közötti kapcsolatokra.