A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 60 országra terjedt ki és a tavalyi évre vonatkozott. Az FH összesen három szempontból - hozzáférés akadályoztatása, a tartalomkorlátozás és a felhasználói jogok megsértése szempontjából - vizsgálta az internet szabadságának helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 0, a legrosszabbat pedig kategóriánként 25-45 ponttal értékelve.

Magyarország összesített pontszámát a FH az előző jelentésben elért 19 pontról 23 pontra rontotta, 2-2 pontos romlást észlelve a tartalomkorlátozás és a felhasználói jogok megsértésének területén. Az előbbi területen 6-ről 8 pontra az utóbbin pedig 8-ról 10-re romlott Magyarország megítélése. A hozzáférés akadályoztatásának szintje változatlanul az 5 pontos szinten maradt.

Az FH-lista idei tízes élbolyát Izland vezeti 6 ponttal Észtország (9), Németország (17), az Egyesült Államok (17), Ausztrália (18), Franciaország (20), Japán (22), Magyarország (23), Olaszország (23) és Nagy-Britannia (24) előtt. Kelet-Közép-Európából a FH csak Magyarországot és Észtországot vizsgálta.

Az előző besorolásban Magyarország az 5. helyen állt, de a két táblázat közvetlenül nem összehasonlítható, mert a 2012-ben közreadott vizsgálat alanyai részben eltérő országok voltak, így az nem terjedt ki Izlandra, Franciaországra és Japánra sem.

A jelentés szerint Magyarországon az internet-hozzáférés 72 százalékos volt, a közösségi médiát és az ICT- (infokommunikációs) alkalmazásokat, valamint a politikai és a társadalmi tartalmakat nem blokkolták, bloggereket és ICT-felhasználókat nem vettek őrizetbe.

Az idei internetszabadság-listát Etiópia (79), Szíria (85), Kína (86), Kuba (86) és Irán (91) zárja.

A vizsgált országokat a felmérés 0-tól 30 pontig osztályozta a "szabad" , 31-től 60-ig a "részben szabad", 61-től 100-ig pedig a "nem szabad" kategóriába.