Az NVB megalakulásával az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjainak mandátuma megszűnik, ám elképzelhető, hogy az új testületben lesznek korábbi OVB-tagok is. Az államfő javaslatára az Országgyűlésnek hét jogász végzettségű tagot, valamint három póttagot kell választania az NVB-be. Ez kettővel több, mint a jelenlegi OVB létszáma.

Az Országgyűlés a tagokat kétharmados többséggel választja meg, ám ha ez két alkalommal nem sikerül, a harmadik körben már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége.

A parlament által választott tagok mandátuma kilenc évre szól. Az alakuló ülésen a tagok maguk közül választanak elnököt és elnökhelyettest.

Az új testületbe ezután a parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak egy-egy tagot. Ez azt jelenti, hogy az NVB-nek szeptemberben várhatóan 12 tagja lesz.

A pártok által delegált tagoknak ugyanolyan jogaik lesznek, mint a parlament által választottaknak, csak nem kapnak tiszteletdíjat a munkájukért. Az NVB-be a pártok által delegált tagoknak a mandátuma az országgyűlési választások kiírásáig szól. A pártdelegált tagok mandátuma ekkor - az államfői bejelentéssel - megszűnik, és csak a hét, Országgyűlés által választott tag dolgozhat tovább.

Az NVB létszáma a kampányidőszakban bővülhet majd ki újra az országos listát állítani tudó pártok, valamint az országos listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok delegáltjaival. Ez utóbbi változás a korábbi delegálási rendszerhez képest, és egyben azt is jelenti, hogy akár mind a 13 nemzetiség tagot küldhet az NVB-be. A nemzetiségi megbízottak azonban csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az NVB-be az Európai Parlamenti választásra országos listát állító pártok is küldhetnek delegáltakat.

A pártok által delegált tagok megbízatása a választási eredmény jogerős kihirdetésével ér majd véget, utána ismét csak azok a pártok delegálhatnak tagot az NVB-be, amelyek az új Országgyűlésben frakciót tudtak alakítani.