A 2012-re vonatkozó, az emberi jogok érvényesülését összegző jelentés Magyarországra vonatkozó részét bemutató szerdai sajtótájékoztatón Jeney Orsolya magyarországi igazgató elmondta: az új alkotmány egy férfi és egy nő életközösségére szűkítette a család fogalmának jogi meghatározását, ami szerinte aggasztó az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetése miatt. Az Alkotmánybíróság ugyan korábban megsemmisítette a családvédelmi törvény erre alapozott rendelkezését, ám az alaptörvény negyedik módosítása "alkotmányi szinten diszkriminatív családfogalmat használ" - fogalmazott Jeney Orsolya.

Tavaly júliusban új büntető törvénykönyvet fogadtak el, amely az előítélet által motivált támadások meghatározását kiterjesztette azokra a bűntettekre, amelyek alapját a szexuális irányultság, a nemi identitás és fogyatékkal élés jelenti. Civil szervezetek üdvözölték a módosítást, ám aggályaikat fejezték ki az új intézkedések gyakorlatba történő átültetését illetően, hiszen nincsenek érvényben hatékony irányelvek a rendőrség és az ügyészség számára arról, hogy miként kell ilyen ügyeket kivizsgálniuk - olvasható a jelentésben.

A kormány elkötelezte magát, hogy fellép a megfélemlítés ellen, ennek ellenére a romák továbbra is rasszista erőszak áldozatai voltak - fogalmaz a magyarországi elemzés. A 2008-2009-es romák elleni - hat halálos áldozatot követelő - támadásokkal vádolt elkövetők tárgyalása a jelentés megírásáig még nem fejeződött be. A jelentés beszámol a tavaly augusztusban történt devecseri és ceglédi eseményekről is.

Jeney Orsolya külön említést tett a rendőri vezetők által először betiltott, majd a bíróság által mégis engedélyezett tavaly júliusi fővárosi Pride felvonulásról. A melegek jogaiért tartott eseményre több mint 3 ezren mentek el. A szervezők szerint a rendőrség megfelelően biztosította a felvonulást - hangsúlyozta.

Az Amnesty International jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete beszámol az Alkotmánybíróságot érintő változtatásokról. Számos emberi jogi szervezet emelt szót az ellen, hogy a törvény olyan ésszerűtlen akadályokat gördít a panaszt tenni kívánó polgárok elé, mint például a kötelező jogi képviselet. Kifogásolják továbbá, hogy a parlament eltörölte a kollektív panasztételről szóló rendeletet is.

A jelentés készítői szerint több problémát is orvosolt a médiatörvény tavaly májusi módosítása, így például a nyomtatott és online sajtóban megjelent tartalmak hatóságok általi ellenőrzésének lehetőségét csökkentették, és az újságírói források védelmét erősítették. Hozzáteszik: ennek ellenére az Európa Tanács aggályait fejezte ki például amiatt, hogy a nyomtatott és online sajtót továbbra is arra kötelezik, hogy hivatalosan bejegyeztesse magát, és a médiatörvény továbbra is politikai irányítás alá helyezi a médiát.

Jeney Orsolya egy példát említett, azt, hogy az MTI tavaly szeptemberben becsületsértés miatt indított pert egy újságíró ellen, aki azzal vádolta a nemzeti hírügynökséget, hogy "az adófizetők pénzét a nyilvánosság félrevezetésére használja". A lépést elítélte az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője, mivel valószínűsíthető, hogy ennek megfélemlítő hatása lehet a független, kritikus újságírókra. Az MTI ezt a feljelentést később visszavonta - emlékeztetett a szervezet magyarországi igazgatója.

A jelentés foglalkozik a magyarországi menekültek helyzetével is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tavaly áprilisban bírálta Magyarország menedékkérőkkel kapcsolatos bánásmódját, és arról számolt be, hogy a fogadóközpontokban uralkodó körülmények és a menedékkérők közigazgatási őrizetbe vételének fokozódása miatt az ország elmarad a nemzetközi és EU-normáktól. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt év elején megtiltotta egy menedékkérő Ausztriából Magyarországra való visszaküldését, mert álláspontja szerint fennáll a kínzás és az embertelen bánásmód veszélye.

A sajtótájékoztatón Átol Dorottya, az Amnesty International magyarországi kampánykoordinátora az európai helyzetről szólva elmondta, hogy bár "Nobel-békedíjas az Európai Unió, ennek ellenére nem lehet büszke az emberi jogi bizonyítványára". Három problémás területről beszélt, így a menekültügyről, a diszkrimináció elleni elégtelen fellépésről, valamint a múlttal való elszámolás hiányáról. Utóbbinál az Európában működtetett CIA-börtönökre utalt.

Az Amnesty International most nyilvánosságra hozott éves jelentése azt vizsgálja, hogy miként alakult tavaly az emberi jogi helyzet a világ 159 országában és 5 régiójában.

Fidesz: torz és elfogult a jelentés

A Fidesz szerint az Amnesty International éves jelentése kifejezetten torz és elfogult képet mutat be Magyarországról, amelyet a magyar emberek nevében vissza is utasított a kormánypárt szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

"Ma reggel megint arra ébredtünk, hogy alaptalan és hamis állításokkal próbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra, hiszen a kommunista Tavares-jelentést követően, most az Amnesty International írt jelentést Magyarországról" - mondta Hoppál Péter. A szóvivő szavai szerint a szervezet jelentésében mutatott hamis Magyarország-képet a Gyurcsány-Bajnai-szövetségtől már megszokhatták, és ezek az érvek visszaköszönnek az ország külföldi lejáratásában.

Arra is kitért: az Amnesty International támogatóként megjelent a "Bajnai-gárda mögött", amikor az a fiatalokat a Fidesz-székházba "küldte törni-zúzni".

A szóvivő szerint a szervezet jelentése a "baloldal lemezét tette fel" a roma kérdés tekintetében, hiszen arra hivatkozik, hogy Magyarországon erőszakos cselekményekkel üldözik a romákat. Ez azonban 2008-ban és 2009-ben történt, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok időszaka alatt, most pedig a feltételezett elkövetők bíróság előtt állnak - tette hozzá a szóvivő, aki szerint a jelentés azt is elfelejti közölni, hogy Magyarország kormánya kezdeményezte az európai roma-stratégia létrehozását, és a magyar Országgyűlés volt az első Európában, amely nemzeti roma stratégiát alkotott.

Hoppál Péter a médiatörvény ügyéről azt mondta: ebben a kérdésben az idő Magyarországot igazolta, minden vita lezárult, így "Európai Unió által lepecsételt médiatörvényünk van."

Hoppál Péter nem kívánt hozzáfűzni semmit ahhoz, hogy a jelentés bírálja az új magyar alkotmányt, amely a házasság fogalmát egy férni és egy nő között értelmezi.

A Fidesz szóvivője úgy vélte: nem újdonság az a jelenség, amely Magyarországra alaptalan vádakat zúdít, és amely különféle jelentésekben megpróbálja lejáratni a magyar embereket, hiszen Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is külföldről próbál nyomást gyakorolni Magyarországra és Bajnai Gordont is külföldről pénzelik.

Szerinte ugyanakkor a magyar embereknek elege van abból, hogy a baloldal a külföldet használja fel arra, hogy nyomás alá helyezze Magyarországot. "Nem hagyjuk magunkat gyarmatosítani! (...) Nem hagyjuk, hogy elvitassák a magyar emberek teljesítményét" - jelentette ki.

Az új alaptörvény és módosításai körüli aggodalmakról, és a romákat megfélemlítő szélsőjobboldali csoportokról is beszámolt Magyarországra vonatkozóan az Amnesty International éves jelentésében, amely számos negatív megállapítás mellett a nemzetközi jogvédő szervezet által kedvezőnek tartott fejleményekről is említést tett.

Hoppál Péter a Heti Válasz őszödi beszéddel kapcsolatos írásáról szóló kérdésre válaszolva azt mondta: ebben a vitában nem kívánnak és nem is tudnak részt venni. Ugyanakkor szerinte az üggyel kapcsolatban újra az derül ki, hogy a baloldal erői között a bizalmatlanság jelei és roppant erős véleménykülönbségek mutatkoznak.

Arra a felvetésre, hogy az MSZP az ügy mögött a Fidesz érdekeit sejti, Hoppál Péter úgy válaszolt: látható, hogy amint újabb hírek kerülnek elő a baloldal körüli problémákról, akkor ők egyből azzal vádaskodnak, hogy "itt valami hárítás van", holott éppen ők akarják a közvélemény figyelmét elhárítani az elmúlt húsz év legsúlyosabb politikai botrányáról, amelyben a baloldal szövetkezett a szervezett alvilággal.