A parlament honlapján közzétett, 34 paragrafusból álló javaslat módosítaná az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a személyi jövedelemadóról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, a nemzeti köznevelési törvényről és a nemzeti felsőoktatási szóló törvények rendelkezéseit.

A módosítás szerint a Magyar Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, és összesen 16 szakmai tagozatot működtet. A javaslat alapján 2014. április 30-ig a kar országos küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.

A kar tagja az a pedagógus, aki a meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A testület véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. Megalkotja a Pedagógus Etikai Kódexet, és a törvényben, valamint az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat. A kar szakmai érdekképviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.

A kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel, a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervein keresztül látja el.

A tervezett módosítások érintik a nemzeti felsőoktatási törvényt, és a rektori jogköröket is. Eszerint rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.

A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.

A rektor a nemzeti felsőoktatási törvényben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára ruházhatja. A javaslat szerint a rektor, mint egyszemélyi felelős vezető esetében feladatai indokolják, hogy nem bármely területen, hanem felsőoktatási intézményben szerzett vezetési gyakorlat legyen a megbízás egyik feltétele. Az új feltételeket első alkalommal a 2013. szeptember 1-jét követően kiírt pályázatok során kellene alkalmazni.

A módosítás kitér arra az esetre is, ha a felsőoktatási intézményben nincsenek meg teljes körűen a személyi, szervezeti feltételek. Ekkor megállapodhat az egyetem, főiskola másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására.

A képzés abban a felsőoktatási intézményben hirdethető meg, illetve az oklevelet az az intézmény adja ki, amelyik intézmény kezdeményezte és megszerezte a szakindítási engedélyt. Közismereti tanárképzésben két tanári szakképzettséggel szerezhető oklevél. A csak hitéleti képzést folytató egyházi felsőoktatási intézményekben folyó hittanár-nevelőtanár szakpár képzése nem hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézménnyel közös képzés formájában szervezhető meg, úgy hogy egyik szakon nem hitéleti tanárszak, másik szakon hittanár-nevelőtanár szakot szerveznek.

A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén az első okiratkiadást követő további dokumentum kiadás is ingyenes legyen.

A felsőoktatási intézmény által a képzés eredményes befejezéséről kiállított oklevél kiegészülne a képzési és kimeneti követelmény időtartamával. Mindez a Magyarországon megszerzett oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség külföldi elismerése során könnyítené meg a hazai képzés egyenértékűségének a megállapítását.

A változtatások között az is szerepel, hogy a Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.