A kutatás szerint a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazóitól Orbán Viktor jelenlegi kormányfő 1 százalékot kapna, Vona Gábort, a Jobbik elnökét viszont egyetlen megkérdezett sem tartja alkalmasnak. Ebben a körben Bajnai Gordon (41 százalék) volt miniszterelnök "számottevő mértékben" megelőzi Mesterházy Attila MSZP-elnököt (28 százalék) és Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét (13 százalék).

Amikor a további kérdésekben a választás két-két jelöltre korlátozódott, a felmérés adatai szerint az Orbán-Bajnai párharcot a jelenlegi miniszterelnök 32:28-ra nyerte meg, akinek ennél nagyobb a fölénye Mesterházy Attilával szemben (34:23) - olvasható az összegzésben.

A Medián szerint a Bajnai Gordon és Mesterházy Attila közti különbség még szembetűnőbb, ha az elemzés a választások kimenetele szempontjából erősen felértékelődő aktív elkötelezettek preferenciáira irányul, tehát azokéra, akik állításuk szerint valószínűleg vagy biztosan elmennek szavazni, de egyelőre nem tudnak vagy nem akarnak megnevezni kedvenc pártot. Ebben a körben - ha két jelölt közül lehet választani - Bajnai Gordont többen támogatják a jelenlegi miniszterelnöknél (26, illetve 19 százalék), míg Mesterházy Attilát kevesebben támogatnák Orbán Viktornál (15, illetve 21 százalék).

A Medián közleményében figyelemre méltónak nevezte, hogy "többes jelölés" esetén az MSZP szavazói közül alig minden második (47 százalék) tartja a legalkalmasabbnak a párt elnökét, kétötödük valamelyik korábbi miniszterelnököt támogatná (Bajnait 26, Gyurcsányt 14 százalék).

Mindez a közvélemény-kutató szerint azt jelenti, hogy bár az Együtt 2014 támogatottsága elmarad az MSZP-étől, Bajnai Gordon szavazatszerző képessége meghaladja Mesterházy Attiláét. A Medián szerint a baloldali ellenzék szavazói és az aktív elkötelezetlenek egyértelműen Bajnait preferálják Mesterházyval szemben.

A felmérést 2013. március 22-e és 26-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország csaknem 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, és így a minta közlésük szerint pontosan tükrözi a szavazókorú lakosságnak településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2-5 százalék.