A miniszterjelölt elmondta, hogy a kormány nem készül a Munka törvénykönyve további módosítására, ám amennyiben az látszik, hogy erre szükség van, akkor lehet változtatni a törvényen. Semmi sincs kőbe vésve - fogalmazott.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy nemzetgazdasági miniszterként folytatni kívánja majd a kormány eddigi, a kis- és középvállalatok támogatását célzó törekvéseit, hiszen "ez stratégiai érdekünk", ugyanis a kkv-szektor adja a magyar munkahelyek kétharmadát.

Szavai szerint kiemelt feladat, hogy az Eximbankon keresztül megteremtsék annak lehetőségét, hogy a kkv-k minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be a multinacionális vállalatok beszállítói láncaiba, illetve a magyarországi kivitelbe.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz a kormány a külföldre vándorló munkavállalók hazacsábítására, leszögezte: tudomásul kell venni, hogy megváltozott a világ, és "nem az ördögtől való", ha egy fiatal belegondol abba, milyen lehetőségei vannak külföldön. Magyarország nem szigetként néz szembe a fiatalok, orvosok és ápolók elvándorlásával - tette hozzá.

Varga Mihály elmondta: ez a folyamat azért létezik, mert egyes országok között olyan jövedelemkülönbségek vannak, amelyek "csábítóan hatnak" minden olyan személyre, aki megfontolja, hogy máshol vállaljon állást. A kormánynak az a dolga, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek alapján reális alternatíva az elhelyezkedés Magyarországon.

A foglalkoztatási, szociális és oktatáspolitikában azt a kormány által elindított "filozófiai váltást" kell támogatni, amely azt mondja, hogy a munka érték - hangoztatta. Mint mondta, "kétségtelen tény, hogy a kormány nem tudja mindenkinek a munkaerő-piaci elhelyezkedését garantálni", de a közfoglalkoztatás keretében a korábbi szociális juttatásnál magasabb jövedelmet tud biztosítani.

Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa a napokban nevezi meg az adó- és pénzügyekért felelős államtitkárt, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává jelölt Pleschinger Gyula helyére - mondta a miniszterjelölt. Úgy fogalmazott: több jelölt is van, de addig nem kívánja megnevezni, amíg nem egyeztetett velük.

A gazdaságpolitika irányában nem, annak eszközeiben lehet változás, ez azonban az idei költségvetés számait alapvetően nem érinti - mondta Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa.

Varga Mihály kitért arra is, hogy az infláció jelenleg nem jelent olyan veszélyt, "amellyel komolyabban kellene foglalkozni". A növekedési kilátásokkal kapcsolatban kiemelte: a mezőgazdaság, illetve a kivitel támogathatja az idén a magyar gazdaság növekedését, míg a háztartások esetében egyelőre "óvatos várakozások" indokoltak, hiszen a háztartások a devizahitelek törlesztése miatt csak korlátozottan tudják bővíteni fogyasztásukat.

Pozitívumként értékelte, hogy a jegybanki alapkamat történelmi mélypontra csökkent az elmúlt hónapokban, amely - mint mondta - remélhetőleg magával hozza a reálkamat csökkenését, s így a vállalati hitelezés növekedését.

A magyar GDP elmúlt éves visszaesését firtató kérdésre úgy válaszolt: az Európai Unióban is visszaesett a gazdasági kibocsátás a negyedik negyedévben, és ezt a gátat Magyarország jelentős külkereskedelmi kitettsége miatt "nem tudta átlépni".

Varga Mihály amellett érvelt, hogy a különadókat egyelőre meg kell tartani, különösen addig, amíg a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás fennáll.

A miniszterjelölt elmondta: a banki hitelezés bővülése nem kizárólag a bankadó mértékén múlik. Mint mondta, jelenleg is tárgyalások folynak a bankokkal olyan intézkedésről, amely nem veszélyezteti a költségvetési bevételeket, de lehetővé teszi, hogy a hitelezés bővítésével párhuzamosan némi kedvezményt kapjanak a pénzintézetek. Remélhetőleg néhány héten belül megállapodás születik ebben a kérdésben - tette hozzá. Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában közölte: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a miniszterjelölt kinevezését, mivel Varga Mihály nem kíván változtatni a kormány eddigi gazdaságpolitikáján.

Kifejtette: a beruházási ráta messze az amortizációs ráta alatt van, s ez hosszú időre meghatározza a magyar gazdaság mozgásterét. A képviselő kifogásolt azt is, hogy a kormány az elmúlt két évben semmit nem tett az euróövezeti csatlakozás irányában.

Nyikos László (Jobbik) kérdésében azt vetette fel, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium helyett vissza kellene állítani a Pénzügyminisztérium elnevezést, hiszen - amint kifejtette - Kossuthtól kezdve "jó néven volt ez a tárca".

A jobbikos bizottsági elnök emellett a szigorúbb kormányzati pénzügyi ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A központi költségvetési szervek, illetve az önkormányzati szervek éves pénzügyi beszámolójának auditálása jelenleg nincs megoldva - vélekedett.