Hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs döntéskényszerben, hiszen bármikor kialakíthatja álláspontját arról, kíván-e csatlakozni az előirányzott bankfelügyeleti rendszerhez.

A kormányfő közölte: az egyeztetések során a hármas magyar célkitűzés az volt - és ezt sikerült is elérni -, hogy a bankunió ne járjon versenyhátránnyal Magyarországra nézve, hogy a nem euróövezeti uniós országok esetleges csatlakozása önkéntes legyen, ha pedig az érintett ország csatlakozik, akkor az ne váljon másodrendű taggá a bankunióban, a jogok és a kötelezettségek álljanak egyensúlyban.

Annak eldöntéséhez, hogy Magyarország belépjen-e a rendszerbe, Orbán Viktor szerint egyfelől még látni kell további részleteket, valamint meg kell hallgatni a szakértők - a Nemzeti Bank elnöke, a PSZÁF, a Bankszövetség, a magyar pénzügyi szektort működtetők - véleményét. Mivel nemzeti szuverenitást érintő kérdésről van szó, parlamenti vita is szükséges - tette hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: olyan döntéshozatali rendszerre van szükség, amelyben azokat a döntéseket, amelyeket a bankunióban részt vevő nem euróövezeti országok részvételével hoztak, az Európai Központi Bank irányító testülete - ahol az eurózónán kívüliek már nincsenek jelen - nem írhatja felül.

A miniszterelnök méltatta a csúcstalálkozó előtt a bankfelügyeleti rendszer ügyében a pénzügyminiszterek - illetve őket megelőzően a szakértők - által végzett munkát.

"Én már csak az aratásra jöttem" - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint az Európai Unió válságkezelő képessége most, az év végén sokkal jobb állapotban van, mint az év elején.

A kormányfő első számú célkitűzésnek nevezte, hogy Magyarország mielőbb kikerüljön a túlzott deficit miatti uniós eljárás alól. A következő feladatok sorából kiemelte a gazdasági növekedés élénkítésének szükségességét.