A közlemény szerint a KEHI perindítási joga szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve, a törvényi garanciák teljes hiánya pedig már önmagában is alkotmánysértő. Szabó Máté úgy véli a KEHI keresetindítási jogára vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellentétes a jogállamiság elvével, és nem felel meg az alapvető jogok alkotmányos korlátozására vonatkozó követelményeknek sem. A kifogásolt jogszabályi rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, melynek szerves részét képezi az önrendelkezési jog.

A polgári törvénykönyv alapján a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. E szabály alkalmazása szempontjából a polgári perrendtartás szabályai alapján csak a szerződő feleken kívüli jogi érdekeltséggel rendelkező harmadik személy érthető. A KEHI részére biztosított közvetlen jogi érdek igazolása nélküli, semmisség megállapítása iránti keresetindítási jog túlterjeszkedik a Ptk. szabályrendszerén. Erre a jogalkotónak nincs felhatalmazása - állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Az ombudsman szerint nem szükséges az önrendelkezési jog ilyen módon és mértékben történő korlátozása, mert az ügyészségről szóló törvény szerint a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével összefüggésben a törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt. Az állam pedig csak olyan esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha az államcélok védelme más módon nem biztosítható.