A rendszerváltást követő kilencedik magyar kormány 2010. május 29-én lépett hivatalba, a választásokon megszerzett kétharmados felhatalmazással. A minősített többségnek köszönhetően a kabinet számos olyan törvényt módosított, amelyet a korábbi kormányoknak nem állt módjukban. A Fidesz-KDNP kormány eddigi működése során 176 új törvényt alkotott és 250-et módosított. 254 országgyűlési határozatot hozott és két politikai nyilatkozatot fogadott el. Számos sarkalatos törvény is a ház elé került, például az Állami Számvevőszékről, az Alkotmánybíróságról, az országgyűlési képviselők választásáról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról és az egyházak jogállásáról. Ez utóbbit az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Számos vitát váltott ki a nyugdíjpénztárak átalakítása, a médiatörvény módosítása, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény.

Az Orbán-kormány alkotmányozó tevékenysége 2010-ben kezdődött, Orbán Viktor miniszterelnök egyből a beiktatása után bejelentette, hogy új alaptörvényt alkotnak. Ezt végül 11 hónapos előkészítés után 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés.

Az új alkotmány szerint a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lett, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnt a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya. A korábbi néggyel szemben csak egy ombudsman lett, az alapvető jogok biztosa.

2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait . Az elnökség alatt kezdődhetett meg az érdemi vita a 2014-től érvényes uniós költségvetési keretről, és elképzelhető volt, hogy aláírják Horvátország csatlakozási szerződését. A félév kiemelt rendezvényei közé tervezték a végül elnapolt Keleti Partnerség állam- és kormányfői csúcstalálkozóját. Prioritásként kezelték továbbá a munkahelyteremtés kérdését, a romastratégiát, illetve az EU2020, az Európai Unió versenyképességről szóló tervezetét.