A kormány a szegény emberekkel fizetteti meg sikertelenségének, gazdaságpolitikai kudarcainak az árát - így értékelte a Széll Kálmán-terv új változatában szereplő három adónem bevezetését az MSZP.

Józsa István frakcióvezető-helyettes szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: a baleseti és a telefonadó, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése - amiről szerdán döntött a kormány - újabb megszorítást, méltánytalan és igazságtalan adóemelést jelent.

Véleménye szerint hazugság, hogy ez a gazdaságpolitika a növekedés felé vezet, és a kormány két év alatt egyetlen célját sem érte el.

Mint mondta, igazságtalan, hogy a kormány megadóztatja a telefonálást és a fizetések felvételét is. Hozzátette: egyértelmű, hogy a vállalatok ezeket a terheket áthárítják majd az ügyfeleikre. Azt pedig csúsztatásnak nevezte, hogy a kormány a jövedelmek helyett a fogyasztást adóztatja, az új adónemek ugyanis döntően a szegények terheit növelik.

Józsa István szerint a francia választások eredménye azt igazolja, mára Európában is belátták, hogy a kizárólag megszorításokra épülő gazdaságpolitika nem vezet eredményre, nem hoz növekedést. Ezért azt sürgette, hogy a kormány az újabb adóemelések helyett hívjon össze gazdasági csúcsot, ahol megvitathatják a növekedést célzó szakmai javaslatokat.

Jobbik: újabb terheket tesz a kormány az emberekre

A Jobbik szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése az adóváltozásokról azt jelenti, hogy "újabb fékeket kap a magyar gazdaság és a kormány újabb terheket tesz a magyar emberekre" - reagált Volner János frakcióvezető-helyettes.

Hozzátette: a kormánynak szerinte semmilyen ötlete nincs az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a turizmus fellendítésére, pedig a Jobbik szerint ezek az ágazatok tudnának külső jövedelmet csatornázni a magyar gazdaságba.

Hangsúlyozta: a kormány "ötlettelensége" és ez az"adóprés" már nemzetközi szinten is kimagasló, hiszen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb statisztikái szerint Magyarország az árukat és szolgáltatásokat terhelő adók tekintetében első, az átlagjövedelmet terhelő adók között pedig harmadik a tagállamok között.

Ráadásul Volner János szerint a most bejelentett változásokkal a kormány csak konzerválja a magyar gazdaság leszakadását és a gazdasági fejlődés potenciáljának tartósan alacsony szintjét.

LMP: nem változik érdemben az adórendszer

Az LMP véleménye szerint nem történik érdemi változás az adórendszerben, a kormány újra csak látszatintézkedéseket tesz - reagált a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón bejelentettekre Vágó Gábor. A politikus parlamenti sajtótájékoztatóján kijelentette: az egykulcsos adó megszüntetésére és az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésére lenne szükség.

Vágó Gábor úgy fogalmazott, hogy "habár a körítés változik, de a lényeg ugyanaz maradt", mert a Matolcsy György által vezetett nemzetgazdasági tárcától továbbra is csak kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát lehet várni. Szavai szerint hiába nevezik át az adófajtákat és fogalmaznak meg új kulcsokat, a kormányzat ugyanazokra a szektorokra vetne ki ugyanakkora adókat, amit majd a végfogyasztóknak, vagyis az egyszerű embereknek kell megfizetniük.

Megismételte pártjuk többször is hangoztatott álláspontját, amelyik szerint érdemi változást csak az egykulcsos adó kivezetése jelentene. Az így befolyó összegeket az LMP szerint gazdaságélénkítésre kellene fordítani.

A képviselő hangot adott annak a meglátásának, hogy az Európai Bizottság, az IMF és a vezető európai gazdasági hatalmak már nem a költségvetési hiány alacsonyan tartását, hanem a növekedést és munkahelyteremtést tekintik a fő célnak. Szavai szerint ezek elérésének a legjobb eszköze a munkát terhelő járulékok csökkentése lenne. Hozzátette, hogy Magyarországon viszont ezek helyett "megszorítások vannak (...) és az adófizetőket újabb és újabb sarcokkal terhelik".

Végül kijelentette, hogy Matolcsy György "egy fikarcnyit nem haladt előre abban", hogy hogyan lehetne csökkenteni a kisvállalkozások terheit. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányszóvivői tájékoztatón arról sem lehetett hallani, hogy hogyan lehetne betemetni az elmúlt két évben kialakult társadalmi szakadékot vagy hogy hogyan állítható növekedési pályára a gazdaság.