eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Komárom-Esztergom megye összes kórházát átveszi az állam

A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom megyében veszi át az állam május 1-jével az önkormányzatoktól. A komáromi, a kisbéri, a tatai, az oroszlányi és a dorogi kórház átvételével az intézményvezetőktől kapott adatok szerint a megyében 1185 aktív ágyból 1016 marad meg, a krónikus ágyak száma 731-ről 846-ra bővül, és több helyen jönnek létre új osztályok, illetve nappali ellátást biztosító részlegek.

Az esztergomi Vaszary Kolos kórházat és a tatabányai Szent Borbála Kórházat már korábban átvette az állam.

A mostani átvétellel a megyében a legnagyobb átalakulás Komáromban várható: a 124 ágyas Selye János Kórház 109 aktív ágyából 20 marad meg. Ferencz Péter főigazgató elmondta: a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat betegeit Tatabányára irányítják, a gyerekgyógyászat megszűnésének ellensúlyozására 24 órás ügyeletet adnak, és nappali ellátást biztosítanának 15 ágyon. A kórházban egy 20 ágyas aktív reumatológiai osztályt alakítanak ki. A megmaradó 15 ágyas ápolási osztály mellett 55 ágyon látnak majd el krónikus betegeket. Az egynapos sebészet 15 ágyon működik tovább, és 10 ágyon nappali kórházi ellátást nyújtanak.

Kisbéren a kórház 137 rehabilitációs ágya megmarad, 30 aktív belgyógyászati ágy szűnik meg, a betegeket Tatabányára irányítják. Fehér Miklós megbízott igazgató elmondta azt is, hogy az átalakulással egy időben kezdődik meg egy 30 ágyas új szint építése, ahol pszichiátriai rehabilitáció történik majd.

Tatán a kórház 144 ágyából megszűnik 40 aktív belgyógyászati ágy, az ellátás Laky Zoltán igazgató tájékoztatása szerint Tatabányára kerül. Az intézmény 60 kardiológiai rehabilitációs ágya egy 20 férőhelyes nappali részleggel bővül, és a tervek szerint egy 30 ágyas mozgásszervi és érrendszeri rehabilitációs osztályt hoznak létre.

Oroszlány egészségügyi intézményében nincs aktív ágy, 70 férőhelyen krónikus fekvőbetegeket látnak el. Az intézmény teljes kihasználtsággal dolgozik, az állami átvétel után működésében nem számítanak változásokra - közölte Veréb Attila orvos igazgató.

A dorogi kórházban nem csökken az ágyszám, mert az intézmény - 125 ággyal - rehabilitációs szakkórházként működik. Itt a helyi önkormányzat a város vagyonából évek alatt csaknem egymilliárd forintot fordított egy kórházból, szakorvosi rendelőből, mentőállomásból és központi ügyeletből álló egység kiépítésére.

A megye más egészségügyi intézményeit tekintve, az esztergomi Vaszary Kolos kórházat az állam 2011. december közepén vette át az esztergomi önkormányzattól. Ez az intézmény 378 aktív és 105 rehabilitációs ágyával a megye második legnagyobb kórháza. Fenyves Ernő megbízott főigazgató tájékoztatása szerint az átszervezéssel tíz aktív ággyal csökken a kórház férőhelyeinek száma.

A tatabányai Szent Borbála Kórház 2012. január elejével került át a megyétől állami fenntartásba, jelenleg 628 aktív és 175 krónikus ággyal működik. Kovács József főigazgató az intézmény ellátási kötelezettségének bővítése nyomán az aktív ágyszámok növekedésre számít, de pontos adatokat nem tudott mondani. A legnagyobb probléma szerinte az, hogy a betegeket eddig Kisbéren, Komáromban és Tatán ellátó orvosok hajlandóak-e ingázni Tatabányára.

Címlapról ajánljuk
Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Sós Csaba: itt még komoly ütközések lesznek

Még bő 50 napig szerezhetnek indulási jogot az úszók a párizsi olimpiára. Sós Csaba szövetségi kapitány több számban is nagy csatát vár a lehetséges magyar indulók között, ugyanis számonként és nemzetenként legfeljebb ketten indulhatnak az olimpián. Arról is beszélt, hogy a 15 éves Jackl Vivien nemzetközi szintű klasszis lesz a következő időszakban.

Lehet, hogy most a britek átléptek egy határt

Kijev nyugati szövetségesei eddig megtiltották az ukrán erőknek, hogy a nyugatról szállított fegyvereket Oroszországon belüli helyszínek ellen használják
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Ha ekkora barátaink a lengyelek, miért nem kereskedünk velük többet?

Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. május 5. 06:00
×
×
×
×