Húsvét előkészülete, a nagyhét, Jézus szenvedésének hete - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek, amit Jézus tanítványaival együtt elfogyasztott mielőtt elfogták. Ekkor alapította az oltári szentséget, ekkor ételül és italul adta önmagát - emelte ki Erdő Péter.

Az esti "utolsó vacsora miséjén" a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok, kezdetét veszi a legmélyebb gyász. A mise végén az oltáriszentséget őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A nagyböjt a lemondásról, a bűnbánatról és a rászorulók megsegítéséről szól - közölte a bíboros.

Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

Ekkor szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.

Erdő Péter kiemelte: húsvét napja után 4-8 napon keresztül liturgikus ünnep van. A saját ünneplésünknek az öröm kisugárzásának kell lennie, be kell világítania az életünket és magatartásunkat - tette hozzá.