A brit Financial Times úgy értékelte, Magyarországnak nem sikerült megnyugtató választ adnia Brüsszel aggályaira a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban. A londoni gazdasági napilap szerint ez közelebb hozta a Budapest elleni jogi szankciók lehetőségét, és veszélyezteti az (IMF/EU) hitelmegállapodás elérésének esélyeit is, pedig erre Magyarországnak nagy szüksége lenne. A lap arról is írt: magánbeszélgetéseken magyar illetékesek annak a véleményüknek adnak hangot, hogy még mindig bőséges idő és mozgástér van a hitelcsomagról szóló tárgyalásokat akadályozó kérdések kezelésére.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap úgy fogalmazott: Brüsszelben kételkednek a budapesti parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Orbán-kormány demokratikus elkötelezettségében.

A Die Welt német konzervatív lap szerint "mérgesedik Budapest és Brüsszel vitája", a magyar miniszterelnök pedig "blokáddal próbálkozik". A lap úgy látja, "erős belpolitikai nyomás nehezedik Orbánra", a kormány reakciója pedig annak leplezését szolgálja, hogy nagy tét forog kockán, egy 20 milliárd eurós EU-IMF szükséghelyzeti hitel sorsa függ az eljárástól.

A Handelsblatt című üzleti lap beszámolója szerint "Brüsszel ultimátumot adott Magyarországnak" és az "Európai Bizottság egyelőre jegeli a tárgyalásokat a súlyos helyzetben lévő országgal a pénzügyi segítségről". A tét 20 milliárd euró, a lap szerint az államcsőd elkerüléséhez van szükség a pénzre.

A Financial Times Deutschland üzleti lap szerint "Magyarország számára fontos a gyors megoldás, mert az ország drámai helyzetben van", hiszen a leminősítések hatására jelentősen emelkedett az államadósság finanszírozási költsége.

A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) felhívta a figyelmet: az EU szerint Magyarországnak ahhoz, hogy megkezdődhessenek a pénzügyi biztonsági hálóról szóló tárgyalások, konkrét lépéseket kell tennie a központi bank függetlenségének biztosítása érdekében. "Ez a feltétel megtetézte azokat a befektetői félelmeket, hogy az ügylet csak a vártnál sokkal hosszabb idő alatt, vagy éppen egyáltalán nem jöhet létre" - vélekedett a lap.

A Le Monde francia mértékadó liberális napilap úgy vélte, a magyar kormány "békülési kísérletei" ellenére az Európai Bizottság továbbra is nyomás alatt tartja Budapestet. A lap megjegyezte: bár Brüsszel további tájékoztatást vár, egyelőre nem állapított meg szabálysértést, konkrét esetek vagy panaszok hiányában.

A konzervatív francia Le Figaro tudósítása szerint "a 30 napos ultimátummal" "Európa növeli a nyomást Orbán Viktorra", miközben az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság éppen most fejezi be "döntő jelentését a magyarországi jogállamiságról". A lap szerint "az Európai Unió határain belüli tekintélyelvű félresiklás kockázatával szemben Brüsszel duplán is kifejezte frusztrációját": lerövidítette a Magyarországnak adott határidőt és "azonnali fenyegetéssé" vált az, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhat. A lap szerint, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság "szigorúan jogi és objektív alapon" fogalmazta meg kifogásait, "Orbán Viktor nehezen kerülheti el azt a benyomást, hogy bekerítették".

A katolikus La Croix a figyelmeztetések részletes ismertetése után úgy vélte, hogy azok még feszültebbé tehetik a magyar miniszterelnök és az európai intézmények közti viszonyt.

A Die Presse, a vezető osztrák konzervatív napilap úgy fogalmazott: újabb fordulóba lépett az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti erőpróba. Az újság szerint a médiatörvény körüli vita a jelek szerint rendeződik.

A Der Standard liberális osztrák lap arról írt: nem lehet kijelenteni azt, amit a kormány állít, vagyis hogy a bizottság a válaszok kilencven százalékát elfogadta. A lap úgy látja, a harmadik eljárásban, a jegybankkal kapcsolatosban "sem lehet igazi enyhülésről beszélni". Amíg nincs minden tisztázva, továbbra is blokkolja a bizottság a pénzügyi segítségnyújtást - tette hozzá a lap.

Az amerikai Time magazin internetes kiadásában "Miért dühös a magyar fiatalság és sodródik a szélsőjobb felé?" címmel arról cikkezett, hogy "Európa más részein a szélsőjobb rendszerint a szegényeket és a nem túl magas iskolázottsággal rendelkezőket és a társadalom perifériáján élőket vonzza, de Magyarországon, úgy tűnik, ennek az ellenkezője igaz".