Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában úgy vélte, hogy az új szabályozás hatékony együttműködésre ösztönzi a közösségi közlekedési szolgáltatókat. Rögzíti az alapellátás mennyiségi és minőségi kritériumait, valamint az alágazatok közötti együttműködés szabályát, amelyben a kötött-pályás közlekedés elsőbbségét írja elő.

A törvény biztosítja a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó egységes intézményi modell kialakítását, ami átláthatóbbá és hatékonyabbá teheti az állami szolgáltatók működését.

A tervezet indoklása szerint az új törvény elérheti, hogy a magyarországi személyközlekedési rendszerben érvényesüljön a hosszú távú fenntarthatóság elve.

Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet rendet teremthet a közösségi közlekedésben, felszámolhatja a jelenlegi anarchiát. Csoda azonban nem várható, a MÁV és a BKV helyzete nem fog máról holnapra megoldódni, ám javulhat - tette hozzá.

Az MSZP-s Szekeres Imre szerint a törvényjavaslat előkészítése során nem volt minden rendben. A tervezet szerinte nem ad érdemi választ arra, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása hogyan tehető fenntarthatóvá és arra sem, milyen szerkezetben fog működni a közösségi közlekedés.

Spaller Endre a KDNP részéről a tervezet mellett érvelt. A Jobbik vezérszónoka, Bödecs Barna viszont úgy vélte, hogy a javaslat nem járul hozzá ahhoz, hogy a szolgáltatások minősége javuljon, és a tömegközlekedés valóban közösségi közlekedéssé váljon.

Hasonlóan látta az LMP-s Szél Bernadett is, aki szerint a tervezet jelenlegi formájában nem segíti a vasúti és az autóbusz szoláltatások párhuzamosságainak megszüntetését, sőt a közösségi közlekedés finanszírozási problémáit sem kezeli.