Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI-vel azt közölte: "az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén tárgyalta a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetet, de határozat nem született". A sajtófőnök a döntés elmaradásával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.

Az Országgyűlés november közepén fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még tavaly februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.

Az Ab-től szerdán kapott összesítés szerint elsősorban magánszemélyek támadták meg a jogszabályt, de az indítványozók között szerepel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség, valamint a Magyar Helsinki Bizottság is.

Az Országgyűlés még 2010 decemberében döntött a nyugdíjrendszer átalakításáról. Az akkori döntés értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak az idén január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. A jogszabály kimondta azt is, hogy aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és ettől az időponttól nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.

Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.

A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.

MSZP: az Ab is felelős

Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásához, így osztozik az ezért viselt felelősségben is.

Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja szerdán azzal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót, hogy az Ab két ünnep közötti teljes ülésének napirendjén szerepelt a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügye. A tájékoztatót akkor tartották, amikor még nem érkezett hír a testület döntéséről.

Az MSZP-s politikus hangsúlyozta: ha az Ab úgy dönt, hogy nem jár állami nyugdíj annak a több mint százezer magán-nyugdíjpénztári tagnak, akitől levonják a járulékot, az MSZP az érintettek képviselőivel együtt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. De ellenkező döntés esetén is vegyesek lesznek a szocialisták érzései, mivel az Ab egy évig asszisztált az öngondoskodáson alapuló nyugdíjrendszer szétveréséhez - mondta Korózs Lajos.

LMP: bárki járhat így

Az LMP szerint annak, hogy az Alkotmánybíróság nem hozott döntést a magánnyudíjpénztár-ügyben, az az üzenete, hogy mostantól a kormány "a nemzeti cinizmus jegyében" bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét.

Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: szerdán lett volna az utolsó alkalom, hogy az Ab döntsön, de ebben a 104 ezer embert érintő kérdésben a testület majdnem egy éven keresztül nem volt képes határozatot hozni.

Schiffer András emlékeztetett arra, hogy az Ab 1995-ben két hét alatt hozott határozatot a Bokros-csomag ügyében. Az LMP frakcióvezetője kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében január 1-től az összes hasonló indítványban meg fog szűnni az eljárás. Így szerinte a mostani ügy nem pusztán az érintett 104 ezer ember ügye, hanem azt jelenti, hogy Magyarországon az embereknek, vállalkozóknak a vagyona mennyire lehet biztonságban. Ha ezt a magánnyugdíjpénztárakkal meg lehetett tenni, akkor így járhat mindenki - értékelte.

"Január 1-től az Alkotmánybíróság díszlet Orbán Viktor bábszínházában" - fogalmazott Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője megismételte felhívását a másik két ellenzéki frakció felé, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyekben egyetértés van, ott közösen forduljanak az AB-hez.