Az uniós országok állam- és kormányfőinek kötetlen munkavacsorájával Brüsszelben megkezdődött az évzáró uniós csúcstalálkozó, amelynek célja az euróövezet pénzügyi helyzetének stabilizálása. A találkozó előtt Nicolas Sarkozy francia államfő arról beszélt, hogy Európának nem lesz második esélye, ha Brüsszelben pénteken nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy szerinte megszületnek a jó megoldások az eurózóna válságára az uniós csúcson.

A kormányfő szerint valószínűleg erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest. Orbán Viktor ezt a Les Échos című francia gazdasági napilapnak adott interjúban megerősítette, hogy a napokban megkezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalappal egy szabadon felhasználható hitelkeretről. A kormányfő úgy véli, hogy 4-5 milliárd dollár elegendő lenne, miután Magyarország mindig képes volt magát a piacokról finanszírozni, még 2010-ben is, amikor az IMF-vel való viszonyt lezárta.

Felmentését kérte a nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás a kormányszóvivői tájékoztatón ezt azzal indokolta, hogy a magyar IMF-tárgyalódelegáció vezetése rengeteg munkát és óriási felelősséget jelent. A fejlesztési miniszter, aki szerdán informális tárgyalást folytatott Irina Ivascsenkóval, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetőjével, azt mondta: a jövőben is a piacról akarják finanszírozni az országot. Hozzátette: minél előbb vissza akarják fizetni a 2008-as IMF-hitelt.

A miniszterelnök a brüsszeli útja után dönti el, hogy elfogadja-e az IMF- tárgyalásokat vezető Fellegi Tamás miniszteri lemondását - erősítette meg a kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában. Giró-Szász András hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök értékeli majd a kormány egyik legsikeresebb miniszterének szakmai érveit, és azután dönt. A Valutalappal folyó tárgyalásokról a kormányszóvivő azt mondta, hogy a magyar gazdaságnak nem finanszírozási problémája van, a kormány csupán biztonsági hálóként tekint a megállapodásra az IMF-fel és az Európai Bizottsággal.

Az MSZP szerint Fellegi Tamás azért mondott le, mert nem kíván tovább azonosulni azzal a gazdaságpolitikával, amelyet Matolcsy György és a miniszterelnök folytat. A Jobbik szerint az Orbán-kormány egyik legbefolyásosabb miniszterének lemondása azt sejteti, hogy az általa vezetett delegációt a Valutaalap kemény feltételek elé állította. Az LMP úgy látja, hogy a gazdasági válság kormányválsággá duzzadt, és Fellegi Tamásnak a saját illetve Matolcsy György alkalmatlansága miatt kell távoznia.

Valamelyest emelkedett a választók politikai aktivitása a Századvég legfrissebb felmérése szerint. A megkérdezettek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti választáson. Az ezer ember december eleji, telefonos megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint a Fidesz_KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 30 százalék. Az MSZP a második 12 százalékkal, a Jobbik támogatottsága 10, az LMP-é 5 százalék. A Századvég decemberben mérte először a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottságát, ez a felmérés szerint 2 százalék körüli.

Megkezdődött a kormány által a közelmúltban elfogadott Egyszerű Állam Program végrehajtása. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: a cél, hogy a vállalkozások adminisztrációs terhei 500 milliárd forinttal csökkenjenek. Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a vállalkozások adminisztrációs költsége meghaladja a GDP 10 százalékát, míg másutt ez az összeg a harmadára tehető. Az államtitkár hangsúlyozta: a következő évekre meghatározott lépések hatására egy átlagos vállalkozás adminisztrációs terhe évi 500 ezer forinttal csökken.

114 előterjesztés szerepel a kormány jövő évi első féléves munkatervében, májusban tárgyalják majd a legtöbb javaslatot. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kabinet februári ülésein tárgyalnak a járások kialakításáról és a büntető törvénykönyvről. Márciusban tárgyalhatja a kormány a nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet módosítását, áprilisban pedig a polgári törvénykönyvről szóló előterjesztést és a választási eljárásról szóló törvény módosítását.