Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott tervezet "99 százalékban" megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult.

A maradék egy százalékról azt mondta: a kollektív "lábban", vagyis a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de itt is van még lehetőség további javaslatokat, véleményeket megfogalmazni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon.

A védett korral kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet valakit elbocsátani, azonban a bírói gyakorlat mutatja, hogy például egy csoportos létszámleépítés is ilyen indokolt esetnek számít, vagyis a jelenleg hatályos védettség meglehetősen esetleges. Az új magyar szabályozás szerint ugyanakkor erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót.

Hozzáfűzte: azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne hat évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.

Az államtitkár a túlmunkáról elmondta: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született.

Hangsúlyozta, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A műszakpótlékokról elmondta: az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita a délutániról volt. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Az átalánnyal kapcsolatban azt mondta: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.

Czomba Sándor szerint az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Egy új kódex megalkotására többek között azért van szükség, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3.700.000 és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utóbb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.

Jóváhagyta a kormány a bíróságokat és az ügyészségeket érintő sarkalatos törvényeket

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a bíróságok és az ügyészségek szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák és az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvények tervezetét - jelentette be a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Répássy Róbert.

A közigazgatási és igazságügyi tárca igazságügyi államtitkára elmondta: a törvényeket pénteken be is nyújtja a kormány az Országgyűlésnek, amely várhatóan november 3-án kezdi meg azok tárgyalását és november 21-én lehet a zárószavazás.

Az új szabályozás döntő többsége 2012 január 1-től lép életbe, néhány elem azonban csak egy évvel később, 2013-tól - mondta az államtitkár. Répássy Róbert hozzátette: a korábban nagyrészt már a sajtóban is megismert javaslatok előkészítését széles körű, szakmai egyeztetés előzte meg. Ennek keretein belül a bíróságról szóló törvényeket a kormány a Magyar Bírói Egyesület közreműködésével készítette el, és az országgyűlési vita alatt is számít az egyesület észrevételeire, másrészt pedig az ügyészségi törvényeket a kormány szétküldte az ügyészségeknek véleményezésre és az ügyészség támogatta azokat.

Az államtitkár hangsúlyozta: a javaslatok célja a bírói és az ügyészégi munkában a hatékonyság követelményének összeegyeztetése a bírói függetlenség szempontjaival. Éppen ezért a tervezet szerint elválik egymástól a bíróság szakmai és igazgatási vezetése. Előbbi a Kúria - a mai Legfelsőbb Bíróság megfelelője - utóbbi pedig az új Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyelete alá kerül.

Répássy Róbert elmondta: mindkét intézményt bíró vezeti majd, akiket a parlament választ meg. Az OBH vezetőjének személyéről várhatóan még decemberben dönt a parlament - tette hozzá.

Az OBH vezetője a kormány tervei szerint operatívan tudja irányítani a bíróságok munkáját, vagyis segíteni tudja az ügyek gyors elintézését. A tervezetek szerint ugyanis a hivatal vezetője ügyeket vihet a kevésbé terhelt bíróságokhoz, illetve bírókat mozgathat egyes nagyobb terhelésű bíróságokhoz, vagy ügyekhez. Ennek ellensúlyozása érdekében a tervezet szerint a kirendeléssel és átrendeléssel járó többletmunka és többletterhek miatt pótlékot kaphatnak a jövőben a bírák,

Emellett a tervezet létrehozná a mozgó bírói státuszt: az OBH vezetője által kiírt ilyen pályázatokra jelentkező bírók vállalják, hogy három éven keresztül az ország bármely bíróságán kijelölt tevékenységet végezhetnek.

Répássy Róbert elmondta: az ügyészségek alkotmányos helyzetét nem érinti a javaslat. A szervezet feladatai az állam büntetőigényének érvényesítése, a büntető-végrehajtás felügyelete és a közérdek védelme a magánjogi természetű ügyekben is.

Az államtitkár hozzátette: az ügyészségi szervezet ezután is a bírósági szervezethez igazodik. Mivel a bíróságok új szervezeti egységei a Kúria, az Ítélőtáblák, a törvényszékek és a járási bíróságok lesznek, ezért az ügyészségek is ehhez igazodnak majd. Répássy Róbert ugyanakkor kiemelte: mivel a járások csak 2012-ben jönnek létre, ezért a járási bíróságok és a járási ügyészségek is csak 2013-tól alakulnak meg, addig a mostani helyi, városi bíróságok és ügyészségek jelenlegi formájukban működnek tovább.