Arra a kérdésre, tudja-e már az Alkotmánybíróság, hogy az alaptörvény jövő januári hatályba lépése után mi lesz az eddigi, a ma hatályos alkotmányra hivatkozva készült beadványok sorsa, Paczolay Péter úgy fogalmazott: "Súlyos politikai felelősséggel járó döntés, hogy meghatározzák, mit kezdjünk azzal a mintegy kétezer üggyel, amely előttünk fekszik. Ezeket a jövőre hatályát vesztő alkotmány alapján nyújtották be, és számos olyan - részben pártok által jegyzett - indítvány van, amely igen fontos törvényeket érint."

Felmerülhet - tette hozzá -, hogy tiszta lapot nyitnak, s akkor a beadványok jelenlegi formájukban elvesznek. Ebben az esetben mindenkinek döntenie kellene róla, hogy már az új alaptörvényhez igazított panaszával ismételten az Ab-hoz fordul-e. Szóba jöhet az is, hogy levélben hívják fel az érintettek figyelmét a változásra, illetve annak következményeire, például arra: ha alkotmányossági kifogását továbbra is fenn kívánja tartani, a beadványát aktualizálnia kell. Azt mondta: "Ez ártalmatlan részletszabályként szerepel majd egy kétharmados törvény átmeneti rendelkezései között, miközben a döntésnek óriási politikai súlya van."

Azzal kapcsolatban, hogy azokat a korábbi alkotmánybírósági határozatokat, amelyekre a döntéseik során gyakran precedensként hivatkoztak, most "ki kell-e hajítani", Paczolay Péter kijelentette: határozott álláspontja, hogy ebben a kérdésben nincs szükség törvényi szabályozásra, s a korábbi döntéseket nem is kell automatikusan hatályon kívül helyezni.

A ma hatályos alkotmány és az új alaptörvény között például az államszervezetre vagy az alapjogokra vonatkozó rendelkezések között sok hasonlóság, helyenként szó szerinti egyezés van, ezért határozatok sora változatlan formában érvényesnek tekinthető - fűzte hozzá magyarázatként. Mint mondta, a mindkét dokumentumban meghatározott, részben nemzetközi szerződésekben is szereplő alapértékek, köztük a jogállamiság, a demokrácia, a szabadságjogok tiszteletben tartásával összefüggésben kialakított "rendkívül gazdag alkotmánybírósági jogértelmezés változatlanul érvényben marad", hiszen - mint fogalmazott, nincs semmi ok arra, hogy másként döntsenek. Ezzel kapcsolatban felesleges lenne bármilyen átmeneti szabályt alkotni, mert a testület képes eldönteni, hogy precedensként melyik rendelkezés alkalmazható a jövőben is, s melyik nem - mutatott rá. De erre korábban is volt példa - tette hozzá -, mert az alkotmány több esetben változott.

A mintegy kétezer, döntésre váró beadvány közül a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatosról, illetve az alkotmánymódosítás miatt benyújtott panaszról kedden tárgyal az Alkotmánybíróság, a többi ügyet pedig a törvénykezési szünet után veszik napirendre - mondta az elnök, hozzáfűzve, hogy akkor kerül majd sorra a semmiségi törvény is. Úgy fogalmazott, hogy a terjedelmét és a beadványok számát tekintve "legnagyobb falat" a médiatörvény. Véleménye szerint a több száz indítványt "nem egyetlen gigantikus határozatban kell majd elbírálni", hanem a határozatokat témák szerint valamilyen logikus csoportba rendezve hozzák majd meg.

Arra a felvetésre, hogy ha például ez utóbbi kérdésben az idén nem döntenek, mi lesz az indítványok sorsa, a most hatályos alkotmány alapján döntenek, vagy újból indul az eljárás, Paczolay Péter közölte, azokat az ügyeket, amelyek már szerepeltek a teljes ülés napirendjén, valóban célszerű lenne még az idén lezárni, ezt meg kell vitatni a testülettel. E tárgyban is szeretnének konkrét javaslattal előállni, de mint mondta, bizonyos benne, hogy erről komoly politikai vita folyik majd.