Az Ab a honlapján olvasható döntés szerint az OVB-t új eljárás lefolytatására utasította.

Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy büntetőeljárásokban a büntethetőség alsó korhatára 12 év legyen?" Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az előírt követelményeknek megfelel.

Az Ab-hez érkezett két kifogás benyújtói ugyanakkor egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a kérdés hitelesítését az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény értelmében meg kellett volna tagadni, a kérdés ugyanis nem egyértelmű; nem tisztázott például, hogy az említett életkort a cselekmény elkövetésének idejére vonatkozóan vagy az elbírálás időpontjában, a büntetőeljárás során kell figyelembe venni.

Az Alkotmánybíróság szerint a kifogások megalapozottak. A határozatban az áll, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Rámutattak továbbá arra: a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint büntethetőséget kizáró ok a gyermekkor. Ennek megfelelően nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be. A büntetőeljárásról szóló törvény az alapvető rendelkezések között rögzíti, hogy nem lehet büntetőeljárást indítani, ha büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

Az Ab szerint e törvényi rendelkezések tükrében értelmezhetetlen a kérdésnek a "büntetőeljárásokban" kitétele. A megfogalmazás alapján feltételezhető, hogy többféle büntetőeljárás létezik, vagy kellene, hogy létezzen, vagy esetleg a büntetőeljárás mellett irányadó ez például a szabálysértési eljárásra.

Kérdéses továbbá, hogy a kezdeményezés a büntetőeljárási szabályok módosítására irányul-e. Ebből következően azt akarja-e a kezdeményező, hogy büntetőeljárás indulhasson már 12 éves gyermek ellen a büntethetőséget kizáró ok ellenére és büntetőeljárásban alkalmazzák a gyermekvédelmi rendszer szankcióit, vagy pedig azt szeretné elérni, hogy a Btk. módosításával a büntethetőséget kizáró gyermekkor felső határát szállítsa le a törvényalkotó 12 évre.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének: a választópolgárok nem tudják megítélni, hogy milyen jogalkotást támogatnak, és eredményes népszavazás esetén a törvényhozó sem tudná meghatározni jogalkotási kötelezettsége tartalmát.