A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának 2011-es jelentése a Magyarországról szóló másfél oldal bevezető összefoglalójában azt írja, hogy nemzetközi emberi jogi megfigyelő testületek aggodalmuknak adtak hangot azokkal a "strukturális hiányosságokkal" kapcsolatban, amelyek a magyar bűnügyi igazságszolgáltatás által a gyűlölet-bűncselekményekre adott válaszintézkedéseket jellemezték.

Az AI a részletes elemző részben visszatér erre a megállapításra, kifejtve: e hiányosságok közé tartozott, hogy "hiányzott a kapacitás" a gyűlölet vezérelte bűncselekmények azonosítására és kivizsgálására, a rendőrök és a vizsgálótisztek nem kaptak szakosított képzést vagy konkrét útmutatásokat, és nem történtek hatékony intézkedések a jelenség természetének és kiterjedtségének feltérképezésére.

Az Amnesty International szerint voltak olyan dokumentált esetek, amelyek megmutatták, hogy a hatóságok gyakran nem ismerték fel egy-egy bűncselekmény rasszista indíttatását.

Magyar nem kormányzati szervezetek ki is fejezték aggodalmukat aziránt, hogy bűncselekményeket rasszista indíttatású gyűlölet-bűncselekmények helyett tendenciaszerűen köztörvényes bűncselekménynek nyilvánítanak.

Ennek következtében nincs nyilvánosan hozzáférhető, megbízható statisztika a Magyarországon elkövetett, faji indíttatású bűncselekmények tényleges számáról - áll az Amnesty International pénteken Londonban kiadott világjelentésének magyar fejezetében.

A szervezet utal olyan beszámolókra, amelyek szerint a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek, valamint zsidók ellen elkövetett egyes bűncselekmények esetében sem lett figyelembe véve indíttatásként a gyűlölet.

Az AI jelentése megemlíti azt is, hogy a tavalyi választásokon a Jobbik nevű "szélsőséges jobboldali párt" első ízben került be a magyar parlamentbe.

A szervezet felidézi, hogy az októberi önkormányzati választások kampányában a közszolgálati rádió és televízió nem volt hajlandó sugározni a Jobbik politikai hirdetését, amely "az úgynevezett cigánybűnözésre utalt", és azt állította, hogy kapcsolat van bűn és etnikai hovatartozás között. A jelentésben szerepel az is, hogy az Országos Választási Bizottság a pártok egyenlőségét kimondó választási alapelv megsértésének minősítette a két közmédium döntését, és azt állapította meg, hogy a politikai hirdetés megfelelt a szólásszabadsággal kapcsolatos előírásoknak.

Beszámolók szerint a betiltott Magyar Gárda tagjai Új Magyar Gárda név alatt folytatták tevékenységüket, jóllehet szeptemberben három vezetőjük ellen vádat emeltek - áll a jelentésben.

Az AI felidézi azt is, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (az ENSZ-közgyűlés 2006 márciusában e bizottság helyett létrehozta az Emberi Jogi Tanácsot - a tud. megj.) kifejezte aggodalmát a romákkal szemben az oktatásban, az egészségügyi ellátásban és a politikai részvételben megnyilvánuló diszkrimináció miatt, és a Legfelső Bíróság első ízben ítélt meg kártérítést romaellenes iskolai szegregáció áldozatainak.

A jelentés szerint a tiltakozások ellenére elfogadott új médiaszabályozást hazai nem kormányzati szervezetek, valamint a sajtó és a nemzetközi közösség is bírálta a törvény lehetséges következményei miatt, beleértve a médiatartalmak korlátozását, az újságíróknak és a szerkesztőknek adott egyértelmű útmutatások hiányát, valamint az új szabályozó testület erőteljes hatásköreit. Ezek mindegyike a véleménykifejtési szabadság méltánytalan korlátozásának kockázatával jár - áll a pénteki Amnesty-jelentésben.