Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Lesz-e kétkamarás Parlament Magyarországon?

A második kamarának jelentős hagyományai vannak Magyarországon - hangsúlyozta az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke. Balsai István az InfoRádiónak elmondta: egyelőre nem döntöttek az ügyben, de mire a végleges változat a parlament elé kerül, addigra minden nyitott kérdést tisztázni kell, hogy elkerüljék a parttalan vitákat. Turi-Kovács Béla, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a "Szükség van-e kétkamarás Parlamentre az alkotmányban?" című konferencián közölte: a kormányzó képviselőcsoport nyitott az új alkotmányról szóló véleményekre, javaslatokra.

"A személyes véleményem erről már több mint húsz éve kialakult, és azóta sem változott" - szögezte le Balsai István. Az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke arra emlékezetett, hogy a hajdani MDF alapítói gárdája, habár nagyrészt nem jogászokból állt, a kétkamarás parlament híve volt, sőt, alkotmányozó nemzetgyűlést is akartak.

"Én akkor sem támogattam a második kamara ötletét, inkább népképviseleti országgyűlésben gondolkodtam, és most is ennek lehet nagyobb realitása" - mondta a politikus.

Az alkotmányról kialakítandó elképzelésekről Balsai István nem akart előzetesen beszélni, hiszen úgy véli, a döntés a törvényhozók kezében van. Annyit azonban hozzáfűzött, hogy a Fidesz többségi álláspontja jelenleg az egykamarás népképviselet köré csoportosul. De a kétszázra csökkentett, egykamarás törvényhozás persze módosíthatja ezt - jegyezte meg.

Balsai István arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió parlamentjeinek több mint a felében működik második kamara. Az ezekben így kialakított képviselői összlétszám viszont jóval magasabb a nálunk most elhatározott kétszáznak. Tehát a végső változat kialakításánál ez is szempont lehet.

A fideszes politikus nem tartja szükségesnek, hogy erről a kérdésről parttalan parlamenti vitákat folytassanak. Szerinte minden nyitott kérdést el kell dönteni addigra, mire a tervezet az Országgyűlés elé kerül.

December végére kész lehet a javaslat

Nyilván kialakult a Fidesz frakciónak egyfajta előzetes álláspontja, de távolról sem jelenti azt, hogy ez kerül majd be az alkotmányba - közölte Túri-Kovács Béla. Hozzátette: azért zajlanak a konferenciák, az egyeztetések a különböző civil szervezetekkel, hogy figyelembe tudják venni a társadalom széles rétegeiből beérkező véleményeket.

A parlamenti alkotmány-előkészítő munkacsoport kifejezetten azért jött létre, hogy ott megvitassuk ezeket a nézeteket, és ennek eredményeként alakuljon ki a végső álláspont - mondta a frakcióvezető-helyettes.

Turi-Kovács Béla hangsúlyozta: azon kell múlnia, hogy egy- vagy kétkamarás lesz-e a parlament, hogy melyik változat szolgálja jobban a törvényhozás pontosságát, illetve gyorsaságát - amely tulajdonságok a tartós jogszabályok megalkotását eredményezhetik.

A döntést pedig el kell fogadniuk azoknak is, akik nem a Fidesz-KDNP-re szavaztak. Ma ugyanis olyan erős, kétharmados többséggel bíró szövetség kormányoz, amely eltökélt abban, hogy Magyarországnak hosszú távra érvényes új alkotmányt adjon - szögezte le a politikus.

A frakcióvezető helyettes elmondta azt is, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság várhatóan december végéig elkészítheti a javaslatait, és akkor jövő márciusban már a tervezet szövege is megismerhető lesz.

A bizottságból távozott ellenzékiekről a politikus úgy vélekedett. rosszul teszik, hogy nem vesznek részt a munkában, mert attól, hogy a véleményükkel kisebbségben maradnak, nem szabadna kivonulni egy testületből.

Hiszen a demokrácia egyik alaptétele, hogy a nézeteket kisebbségben is elmondhassuk, és ki is álljunk mellette - jegyezte meg Túri-Kovács Béla.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×