Az államtitkár hangsúlyozta: akármi történik Magyarországon, ragaszkodni kell ahhoz, hogy nem hajlandók kizárólag etnikai alapon kezelni ezt a kérdést.

Kifejtette: alapelemük lesz a cigányság felzárkózásáért indítandó kormányzati munkaerő-piaci programoknak, hogy a munka mellé kötelező képzést is kell biztosítani. Értelmes, értékteremtő munkához meghatározott képzéseket kell kötni - mutatott rá Balog Zoltán.

Szólt arról is, hogy szoros kapcsolatban van egymással a szülők munkavállalása és a gyermekek iskolába járása, így erre is építeni kell majd.

Az államtitkár kitért arra, hogy "a reguláris munkaviszonyban" álló cigányok 70 százaléka az építőiparban, 30 százaléka a vendéglátásban dolgozik. Idézett statisztikai adatokat is, miszerint 1985-ben még a felnőtt roma lakosság 85 százaléka dolgozott reguláris munkaviszonyban, tíz évvel később már csak 15 százalékuk. Mindez egy társadalmi folyamat - a szocialista nagyipar és részben a mezőgazdaság összeomlásának - következménye, azok, akik ennek áldozatai, erről nem tehetnek, akár romák, akár nem - mondta Balog Zoltán.

Legalább annyira heterogén a magyarországi cigány társadalom, mint a magyarországi magyar társadalom - mondta, hozzátéve: nem szabad senkit kollektíve megbélyegezni. A kormányzatnak "a leszakadó világot, a leszakadó rétegeket" kell megcéloznia, mindenféle különbségtétel nélkül - hangsúlyozta. Idézte az alkotmányt, amely jelenleg és a jövőben is rögzíti, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség, köztük a magyarországi cigányság, a nemzet része. Ez nincs minden szomszédos államban így - jegyezte meg.

Az államtitkár nagyon fontosnak tartotta, hogy megteremtsék az egyenlő esélyeket és feltételeket a munkaerőpiacon és az oktatásban egyaránt. Megjegyezte: noha az előző kormány idején meghirdették "az iszonyatos nagy kampányt" az iskolai szegregáció ellen, az elmúlt hat évben a kizárólag cigány osztályok száma 30 százalékkal nőtt. Miközben harsányan meghirdettek egy emberi jogi küzdelmet, a helyzet romlott - tette hozzá.

Egy kormány felelős miniszterelnökének nem az a feladata, hogy minden héten odacsődítse a cigányokat és nem cigányokat a Duna-partra, hogy a rasszizmus ellen tüntessenek, hanem az a dolga, hogy kormányát arra utasítsa: olyan szociális, oktatási, lakhatási és munkaerőprogramok szülessenek, amelyek érdemben javítanak a helyzeten - fejtette ki az államtitkár.

A politikus fontosnak tartotta, hogy legyenek fiatal roma diplomások a közigazgatásban, de káros megoldásnak tartotta azt az előző kormány által indított programot, amellyel ötszáz fiatalt terveztek bevonni a rendszerbe. Mint elmondta, hatvanan kaptak végül munkát, s nagyobb részük csak "teng-leng", most próbálnak nekik értelmes feladatot találni. Felhívta a figyelmet a Karrierexpóra, a programba igyekeznek roma fiatalokat is bevonni.

Beszámolt arról a jelenleg egyeztetés alatt álló elképzelésről is, hogy a rendőr-szakközépiskolákban a helyek 30 százalékát roma fiataloknak tartanák majd fenn.

Az államtitkár szerint a magyar többségnek segítséget kell nyújtania, hogy azt a kettős identitást, hogy magyarországi cigány ember valaki, könnyebben tudja vállalni. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a kormány azt szeretné, ha minél több egyházi fenntartású olyan intézmény lenne, ahol a magyarországi cigányság gyermekeiért dolgoznak. Akár úgy, hogy külön oktatják őket, mert töbletfejlesztést biztosítanak számukra, akár úgy, hogy együtt tanítják őket más kulturális-szociális hátterű gyermekekkel. Mindkét út járható - mondta.

Fontos, hogy az eredmények, a tudás, az ismeret bekerüljön a magyar pedagógia leltárába, hogy mások is tudják hasznosítani - emelte ki a politikus.