Az alkotmány akkor lesz mindenkié, ha a nyilvánosság és a tudományos közvélemény pártállásától függetlenül lehetőséget kap arra, hogy elmondja álláspontját az alaptörvény tervezett módosításáról - közölte a tanácskozáson a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Lázár János fontosnak tartja, hogy a rendszerváltás idején mellőzött gazdasági alapjogok - például a tulajdonhoz, az örökléshez, a munkához, a vállalkozáshoz és a sztrájkhoz való jog - méltó helyet kapjanak az alkotmányban. A vörösiszap-katasztrófára utalva rámutatott, hogy a magánérdek és a közérdek ütközése például különösen aktuális probléma.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság december közepén nyújtja be jelentését az Országgyűlésnek, az új alaptörvény 2011 első felében születhet meg - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

Lázár János után Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi Bizottságának alelnöke beszélt. Felidézte, hogy 1990-ben a többség azt gondolta: az első szabadon választott Parlament ne legyen alkotmányozó nemzetgyűlés, hanem alkossa meg a hiányzó, fontos jogszabályokat és azok alapján, később szülessen meg egy új alaptörvény.

Gulyás Gergely, az emberi jogi és az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke szerint nincs alkotmányozási kényszer, hiszen az 1949-es alkotmány csak a számozását tekintve élte túl 1989-et, az új alaptörvény megalkotása mégis szükséges, hiszen a jelenlegi jogszabály toldozott-foldozott.

A kormánypárti politikus úgy véli, hogy az új alkotmánynak egyenlő esélyeket kell teremtenie a társadalom különböző élethelyzetekből érkező tagjai számára. A gazdasági alapjogok alkotmányos megerősítése a legnehezebb feladat, hiszen az erről szóló rendelkezések nem lehetnek túl konkrétak és túl általánosak sem.

Szűk ösvényen járunk - fogalmazott Gulyás Gergely a parlamenti tanácskozáson, amelyen 11 előadó keresi a megoldásokat a gazdasági alapjogok alkotmányos megerősítésére.