A nemzetgazdasági miniszter szerint egyetlen magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár azzal, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánpénztáraknak. Matolcsy György hangsúlyozta: a döntés havonta 30 milliárd forintos teher alól mentesíti az államot. Hozzátette: a kifizetés-felfüggesztést később valamilyen formában kompenzálják, vagyis a pénzt nem veszik el a jövő nyugdíjasaitól. A Stabilitás Pénztárszövetség aláírásgyűjtést kezdeményez, hogy az emberek népszavazáson dönthessenek nyugdíj-megtakarításaikról. A szervezet ezzel egyidőben az Európai Tanácshoz fordul az ügyben; annak megállapítását kéri, hogy a magányugdíjpénztári befizetések átutalásának tervezett felfüggesztése összhangban áll-e az uniós irányelvekkel.

Tudomásul veszi a válságadó bevezetését több nagy munkaadói szervezet. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke az InfoRádióban úgy fogalmazott: a kabinet a gazdaság növekedéséhez és a hiánycél tartásához a kisebbik rosszat választotta. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: jobb megoldásnak tartja a válságadót, mint az adóemeléseket. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint válsághelyzetben mindenkinek ki kell venni a részét a teherviselésből. Orbán Viktor kormányfő szerdán jelentette be, hogy a telekommunikációs ágazattól évi 61 milliárd, az energiaszektortól évi 70, a kereskedelmi láncoktól pedig 30 milliárd forint adót szednek be.

Átadták a Románia és Magyarország közötti, 109 kilométer hosszú földgázvezetéket. A Csanádpalota mellett tartott ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Emil Boc román kormányfő is. Az évente 3 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas, Arad és Szeged közötti vezeték építését 17 millió euróval támogatta az unió energiaügyi gazdaságélénkítő programja.

Bathó Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának felmentését kezdeményezte a tárca vezetője. A minisztérium tájékoztatása szerint Matolcsy György azért döntött a költségvetési ügyekkel foglalkozó szakember felmentéséről, mert a Bajnai-kormány felügyelete alatt olyan 2010-es költségvetés készült a volt Pénzügyminisztériumban, ami nem valós számokon alapul.

Csődközelinek nevezte Budapest pénzügyi helyzetét a főpolgármester; Tarlós István az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta: a főváros és a BKV belső és tényeleges adóssága meghaladja az ezer milliárd forintot. A fideszes politikus hangsúlyozta: a helyzet nem kezelhető az állam segítsége nélkül. A főpolgármester közölte: a lehetséges megoldások között felmerült, hogy az állam 50 százalékos tulajdonrészt szerez a BKV-ban, és a MÁV-val, valamint a Volánnal együtt létrehoznak egy közlekedési holdingot.

Megalakult az MSZP fővárosi frakciója. A képviselőcsoportot Horváth Csaba, a szocialisták budapesti elnöke vezeti, helyettese pedig Tüttő Kata és Trippon Norbert lesz. A frakcióvezető azt mondta, konstruktív ellenzéki politizálásra készülnek.

Péntek délben újraindíthatja a termelést az ajkai timföldgyárat üzemeltető, állami felügyelet alatt működő Magyar Alumínium Zrt. Ezt a vállalatot felügyelő kormánybiztos, Bakondi György szóvivője közölte. Petróczi Tímea hangsúlyozta: a hatóságok szerint biztonságosan üzemeltethető a gyár. A keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt tározóba helyezik el. A vörösiszap-katasztrófának 9 halálos áldozata van.

Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a jövőben veszélyes hulladéknak minősüljön a vörösiszap, és minden veszélyes anyaggal foglalkozó cégnek kötelező legyen biztosítást kötnie. Illés Zoltán az InfoRádióban elmondta: a jegyzők helyett az illetékes szakhatóságokra bízná a veszélyes anyagok tárolásával összefüggő építési engedélyek kiadását.

Több mint 4800 kilogramm Németországból származó, penicillint tartalmazó fejhúst foglaltak le az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint az antibiotikummal szennyezett fagyasztott terméket másodlagos élelmiszer ellenőrzéskor találták meg a Hajdúhús Kft. telephelyén.

Chilében közép-európai idő szerint csütörtök hajnal 3 órára mind a 33 bányászt felszínre hozták, ezzel véget ért a mentési akció a San José réz- és aranybányában. Korábban az emberiség történetében egyedülállónak nevezte a mentési akciót Sebastian Pinera, az ország elnöke. A munkások összesen 69 napot töltöttek a több mint 600 méteres mélységben.