Nincsenek pontos felmérések a patológiai-diagnosztikai munka minőségéről, ezért ezek az adatok megalapozatlanok - reagált Tímár József, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke arra a hírre, amely szerint a daganatok szövettani diagnózisainak fele hibás.

A patológus professzor szerint műhibaperek sora jelezné, ha valóban ilyen magas lenne a téves diagnózisok aránya.

Tímár József hozzátette: az Országos Onkológiai Intézet vezetője, Szentirmay Zoltán valószínűleg azért beszélt ilyen riasztó adatokról a lapnak, mert az ország különböző pontjain dolgozó patológusok egy-egy összetett eset diagnosztizálásához nagyon gyakran kérik az intézet munkatársainak a segítségét. Akik emiatt valóban nagy számban találkoznak komoly szakmai kihívást jelentő diagnosztikai kérdésekkel, de ezek az összpatológiai diagnózisoknak csupán pár százalékát alkotják.

Kedden a Magyar Nemzet az Országos Onkológiai Intézetre hivatkozva a hibás diagnózisok aránya mellett arról is írt, hogy a patológia válságban van, amelyet a szakemberek a patológusok tömeges külföldre vándorlásával magyaráznak.

Tímár József megerősítette, hogy nagyon súlyos finanszírozási és személyi problémák vannak, de ezek egyelőre a patológiai osztályok mindennapi működését nem veszélyeztetik.

Súlyos gondok

Az InfoRádió megkereste Szentirmay Zoltán professzort, aki elmondta, hogy félreértelmezett kijelentésével nem a patológusokat akarta bántani: arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a probléma már nem a patológia belügye, az kihat az egész orvostársadalomra.

Az Országos Onkológiai Intézet vezetője hozzátette: személyes tapasztalatból tudja, hogy a szövettani leletek jó részéből fontos, vagy kevésbé fontosnak tűnő információk hiányoznak, ami később megnehezítheti a daganatos betegek kezelését.

A professzor példaként említette, hogy ha egy patológus nem jelzi, hogy egy operáció után a beteg szervezetében esetleg maradhattak még daganatsejtek, a sebész megnyugsziuk, hogy az egész tumort eltávolította. Néhány hónap múlva azonban, ha kiújul a kór, más, drágább kezelési stratégiát kell alkalmazni, és a betegnek is sokkal nehezebb, mintha még közvetlenül az első műtét után megtörtént volna a korrekció.

Szentirmay Zoltán szerint a patológiai diagnózisok egy százaléka hibás. Mint mondta, ez nem rossz arány, ez az adat világszerte így alakul.

A patológus is ember, ahhoz, hogy jó diagnózist mondjon, mindennap tanulnia kell - fejtegette a professzor, hozzáfűzve: az orvosnak, aki reggeltől estig dolgozik, nem biztos, hogy marad lelki ereje utánanézni egy-egy leletnek, így lehetséges, hogy nem ismer fel valamilyen elváltozást.