Október 1-ig kért választ az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának vezetője arról, mit tervez a magyar kormány a Magyar Nemzeti Bank elnöke fizetésének ügyében. Marco Buti főigazgató szerint, amennyiben a már több uniós hatóság, így a főigazgatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény hatályban marad, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.

"Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely tagállami jogszabály ellentétes az uniós joggal, először felszólítja a helyzet tisztázására, információkat, magyarázatot kér. Ugyanakkor ez a felszólítás már lényegében egyértelmű jelzésnek tekinthető, hogy a tagállamnak módosítania kell a kifogásolt jogszabályt" - olvasható az Index cikkében.

A hírportál szerint az eljárás első hivatalos lépésére rendszerint az ügyben illetékes uniós hatóságok előzetes vizsgálódása alapján kerül sor, azaz ritkán fordul elő, hogy a tagállam ebben a kvázi konzultációs időszakban "meggyőzi" a bizottságot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt tudatta, hogy az Európai Bizottság levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank vezetőire is vonatkozik.

Az NGM közleménye szerint a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban.

"A magyar kormány a jegybanki vezetők fizetését befolyásoló intézkedésről előzetesen tájékoztatta az Európai Központi Bankot. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető. A bérek korlátozását előíró törvény egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik" - tartalmazza a minisztérium közleménye.