A pénzügyi vállalkozások ezeket a rendszereket látszólag a hiteladósok önkéntes hozzájárulása alapján építik fel. A biztos szerint azonban az önkéntes hozzájárulást kérdésessé teszi a felek közötti gazdasági erőegyensúly hiánya: így valójában az állampolgárok alkotmányos jogainak korlátozása lesz az eredmény, állami kontroll nélkül - írja a közlemény.

A központi hitelinformációs rendszer jelenleg is működik Magyarországon, magánszemélyek esetében azonban csak az úgynevezett rossz adósok, azaz a hiteltörlesztéssel elmaradó, vagy nem törlesztő adósok adatait tartalmazza.

Jóri András szerint sürgős állami beavatkozásra van szükség, amelynek keretében a jogalkotó a megfelelő állami szervhez telepíti a központi hitelinformációs rendszer működtetését, és az e rendszeren kívüli hitelinformációs célú nyilvántartások vezetését megtiltja.

A biztos szerint ugyanis a több százezer személy hitelügyletét érintő adatbázis kezelése és működtetése nagyobb garanciával biztosítható az ilyen feladattal törvény alapján felruházott állami adatkezelő révén.

A szabályozással lehet felmérni azt is, szükséges-e a jelenlegi nyilvántartás adattartamának esetleges bővítése, illetve szolgálja-e a közérdeket a jól teljesítő adósokról történő adatgyűjtés.

Amennyiben ezzel kapcsolatos közérdek kimutatható, az ilyen adatok kezelésének feltételei az állami kontroll alatt működő adatbázisban a törvényalkotó által megfelelő garanciák mellett szabályozható - tartalmazza biztos közleménye.