2010. május 26-án vastaps jelezte a Parlamentben, hogy az Országgyűlés megadta az állampolgárságot a nemzet minden tagjának a Trianonban meghúzott határokon túl, kiköszörülve ezzel a 2004. december ötödikei népszavazás csorbáját.
Van azonban a határon túli magyaroknak egy csoportja, amelynek tagjai most ellentmondásos helyzetbe kerültek. Az egyik állampolgárságot kérelmező, a Kárpátalján született és a harmincas éveiben járó Turányi-Vadnay Szabolcs középiskolás kora óta Budapesten él. Lakása, munkája és családja van itt, adót fizet az államnak.
Januárban adta be a kérelmet, és talán 2011 végén számíthat döntésre. Közben - egykor még magyar állampolgárságú nagyszülők unokájaként, "színmagyar" szülők magyar anyanyelvű, magyar identitású fiaként - ugyanazt a procedúrát kell végigcsinálnia, mint egy afgán vagy kínai bevándorlónak.
Hónapok óta járja a hivatalokat, fizeti a szükséges iratok hiteles fordításait és másolatait, kérdőíveket tölt ki, vizsgára készül és vár, hogy magyar állampolgár lehessen.
Az InfoRádiónak nyilatkozva a nemzetpolitikai ügyek helyettes államtitkára elmondta: a parlament által elfogadott és az egyszerűsített honosításról szóló törvény csak 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre vonatkozik majd.
Répás Zsuzsanna hozzátette: amikor előkészítették a jogszabályt, érzékelték a problémát, ezért úgy időzítik a fejlesztéseket, hogy azokat a kérelmeket, amelyeket eddig benyújtottak a hosszabb ideje itt élő határon túli magyarok, az év végégig elbírálják.
Meggyorsítjuk az elbírálásokat, és van is erre kapacitás. Aki már benyújtotta a kérelmet, annak már csak várnia kell - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki elmondta azt is, hogy jelenleg kétezer ilyen ügy van a döntés-előkészítés különböző stádiumában.
Hanganyag: Herczeg Zsolt