Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét - jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni. A program az alábbi 29 pontból áll:

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Az Index információi szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintnál plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spórolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.