Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső

Az állam végleg elvesztette a Postabank-pert

A magyar állam véglegesen elvesztette a Postabank könyvvizsgálói ellen indított perét, miután keddi ítéletében a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a magyar állam terjesztett be a korábban hozott számára kedvezőtlen jogerős bírósági döntés ellen.

A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartja a Fővárosi Ítélőtábla jogerős részítéletét - közölte a végzést Salamonné, Solymosi Ibolya tanácselnök.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla azon döntését, amely szerint a felperes magyar állam 731 millió forint perköltséget köteles téríteni a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-nek , illetve több mint 200 milliót a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-nek. Ugyanakkor hatályon kívül helyezte a bíróság az azóta megszűnt Arthur Andersennek korábban megítélt 231 millió forint perköltséget.

A bírói indokolásból kiderült, hogy az évtizede tartó perben született döntés eljárásjogi kérdések alapján született. A Fővárosi Bíróságon illetve az azt jogerőre emelő Fővárosi Ítélőtáblán ugyanis arra hívták fel a felperes magyar állam képviselőjét, hogy részletes szakértői véleménnyel (bizonyítékkal) támassza alá azt az állítását, hogy a könyvvizsgálók szakmai szabályokat megszegve nem tájékoztatták időben a Postabank tulajdonosait a pénzintézet veszteségtermelő gazdálkodásáról.

A bírósági végzés rögzíti: a könyvvizsgálók kártérítési felelősségével összefüggően szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt a felperes neki felróható okból késedelmesen terjesztett elő, emiatt a bíróság köteles volt a bizonyítás elrendelését mellőzni.

A magyar államot képviselő Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda képviselője, Nagy Péter a tárgyaláson ugyanakkor kifejtette, hogy 13-14 alkalommal terjesztett elő bizonyítási indítványt, de sem az elsőfokú, sem a másodfokon született ítélet nem tesz erről említést, azaz a bizonyítási indítványok elbírálatlanok maradtak.

Nagy Péter a tárgyalás után elmondta: a magyar állam korábbi 170, majd 132 milliárd forintos kártérítési igénye mostanra 50 milliárdra módosult, mivel a Postabank által okozott kár nagy része megtérült.

Az 50 milliárd forintos kártérítést a Postabank két volt könyvvizsgálója, Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen kívánta érvényesíteni a magyar állam, mivel álláspontja szerint a két könyvvizsgáló hozzájárult ahhoz, hogy, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. (Az időközben megszűnt harmadik könyvvizsgálóval, az Arthur Andersennel (AA) szembeni kártérési igény elenyésző, bár a bírósági eljárás itt még folytatódik.)

A Deloitte jogi képviseletét 2005-ig a Köves Clifford Chance, azóta az Oppenheim Ügyvédi Iroda látta el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Gyarmati István nagyon fontos véleménycikket tett közzé, ahol egy új, általa csak eurázsiainak nevezett biztonsági rendszer létrehozása mellett érvel. A cikkben olyat mond, amit a 2022-es Ukrajna elleni nyílt orosz agresszió óta csak nagyon kevesen mertek kimondani, hogy olyan biztonsági rendszert kellene létrehozni az eurázsiai kontinensen, amelyik Oroszország biztonsági érdekeit is figyelembe veszi. Ahogy az amerikaiak mondanák, nem is tudnék ezzel a megállapítással jobban egyetérteni, hiszen ha abból az evidenciából indulunk ki, hogy Oroszország, akárhogy is alakul a háború, Európa szomszédja marad, abból az következik, hogy ha stabil nemzetközi biztonsági rendszert akarunk, akkor abból Oroszországot egyszerűen lehetetlen kihagyni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×