A Népszabadság arról ír, hogy 2008 óta az árszint magasabbnak látszik a sokat hivatkozott tőzsdei áraknál. Magyarország euróban számolt benzinárai tartósan alacsonyabbak, mint az EU-tagállamok átlaga - számítható ki az Európai Bizottság által rendszeresen közzétett adatsorból. Ez az előny még a mostani, jelentős hazai jövedékiadó-emelés után is megmaradt. A gázolaj tekintetében a hazai tarifa nagyjából megfelel az uniós átlagnak, sőt, most kissé fölé is került. Ugyanakkor továbbra is jelentős az árszórás. Cipruson mostanság mintegy 250 forintért tankolhatnánk, Hollandiában viszont közel 400 forintba kerül az üzemanyag literje. A legolcsóbb Ukrajna, de hasonló tarifát találunk Oroszországban és Izlandon is: ott egy liter benzin mintegy fél euróba - 135 forintba - kerül. Most Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Koszovóban, Macedóniában, sőt Svájcban és Liechtensteinben is olcsóbb a benzin egy eurónál. Norvégia körülbelül a mi szintünkön áll, míg a legkiemelkedőbb, 400 forintot elérő árral Törökországban találkozhatunk. A kimutatás alapján Magyarország világviszonylatban kifejezetten drága: a benzinárat közlő 105 állam közül a mi tarifánk a 15. legmagasabb.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy nemcsak a BKV-nál, de a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumnál is tömegével dolgoznak tanácsadók. A lap a minisztériumtól kapott tájékoztatás alapján azt írta: akárcsak egy évvel korábban, tavaly is az iratrendezéstől, a külföldi kiküldetéseken keresztül, a bérszámfejtésig, a tehetséggondozásig szinte mindennel kapcsolatban kérte külső szakértő segítségét a gazdasági minisztérium. A lap beszámolója szerint az "udvari" tanácsadók között olyan cégek is felbukkannak, amelyek más forrásból is sokmilliós állami megrendelésekhez jutottak. A tanácsadók és más külsős cégek száma még Kóka János minisztersége alatt emelkedett meg a tárcánál, de a magáncégek bevonásának gyakorlata Bajnai Gordon, Kákossy Csaba és a jelenlegi tárcavezető Varga István alatt is fennmaradt.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy idén felére esik, jövőre megszűnik a Széchenyi-kártya hitelének kamattámogatása. Az idén kibocsátott Széchenyi-kártyákhoz felvett hitel kamattámogatása 10 millió forintig egy évre 1 százalékpont lesz, a tavalyi 2 százalékponttal szemben, a jövőre kibocsátottakhoz azonban már sem kamat-, sem garanciadíj támogatás nem jár. A tavaly márciusi kormányhatározat írta elő, hogy a 2010 végéig kibocsátott, maximum 25 millió forintos kártyák teljes kölcsön összegére vállalja az állam a garanciadíj felét. A tavalyi határozat hatályba lépése - 2009. március 13. - után kibocsátott kártyák garanciadíj támogatása nem lehet több mint a garanciadíj vetítési alapjának a 0,75 százaléka. A mostani határozat szerint a garanciadíj támogatása változatlan marad, ugyanakkor a 2011 első napjától kibocsátott kártyákra már sem kamat-, sem pedig garanciadíj támogatás nem jár.

A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy a tavalyinak mintegy a felére eshet 2010-ben az átadott lakások száma Magyarországon. A múlt évben 27 ezer lakás épült. A helyzetet jellemzi, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken manapság szinte alig látni munkásokat a nagyobb lakásberuházásoknál. Több helyütt megálltak a szerkezetkész állapotnál, de amelyik projektet befejezték, ott sem halad jól az értékesítés. Pedig a fejlesztők jelentős kedvezményeket kínálnak, és az alkunak is tág tere van; becslések szerint akár 20 százalék is lefaragható az eredetileg kért árból. A szakma úgy véli, továbbra is elsősorban az egy- és másfél szobás lakásokat keresik, új trend viszont, hogy megint érdeklődnek a külföldiek. A szektor ismerői úgy látják: a lakásépítések visszaesése jövőre üthet vissza. A válság elmúltával ugyanis ismét beindulhat a piac, s ez erőteljes lakáshiányhoz, túlkereslethez vezethet. Ez az árakat is újra növekedési pályára állíthatja. Rövid távon ugyanakkor marad a borúlátás, a prognózisok szerint a következő fél évben tovább csökkenhetnek az árak.