A volt miniszterelnök szerint ugyanis úgy tűnik Közép-Európa sorsfordító ponthoz érkezett, komoly kihívások várnak rá, amelyek miatt elvesztheti teljes jelentőségét, ha azonban az átrendeződésben meglátja a lehetőséget, akkor megerősödhet, ami nagyobb biztonságot és nagyobb távlatokat ad a magyaroknak.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: minden ember és közösség kétfajta módon juthat el valahova. Vagy hagyja, hogy mások jelöljék ki a helyét a világban, vagy maga vállalva magát, tiszteletben tartva másokat, kiállhat az érdekeiért. A politikus hangsúlyozta: a magyarság helye Európában, Közép-Európában és a Kárpát-medencében van, még akkor is, ha Szlovákiában emiatt rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze.

A Trianoni kérdéskörrel foglalkozó fejezet kapcsán elmondta, a szerzők rámutatnak a magyar közgondolkodás kétfajta szélsőségére, kétfajta veszélyére. A szerzők szerint felületes és torz szemléletek egyike a magyar történelemben csak a csapásokat veszi észre, ami restségre sarkall. A másik szemlélet, a "merjünk kicsik lenni", ahonnan már csak egy lépés, hogy "merjünk ne lenni egyáltalán, merjünk ne magyarok lenni". Mindkét szélsőség, illetve az ezekből levezetett külpolitika zsákutcába vezet, mert elfordul a valóságtól.

Ha ma úgy érezzük, hogy a magyarság nem találja a helyét a világban, akkor elsősorban ezt a két szemléletet és a rájuk épülő politikát kell az okok közt elsőként említeni - tette hozzá Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke szerint a teljes önfeladás politikája ma is jelen van. Orbán Viktor például ennek tekinti azt, hogy a magyar miniszterelnök román kollégájával koccint Erdély elcsatolásának évfordulóján. De a Fidesz elnöke szerint a jelenlegi költségvetési tervezet is önfeladást jelent, mert véleménye szerint az Magyarország felszámolási terve.

Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár, a Helyünk a világban társszerzője úgy fogalmazott a külpolitikának a többi között kell, hogy legyen jövőképe, legyenek céljai és legyen értékrendje.

Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter, a kötet társszerzője kitért arra is, hogy a könyvben és a mai nap is azért esik annyi szó a múltról, mert a múltból a jövőre vonatkozó gondolkodásmódot lehet megtanulni, és ez különösen igaz a külpolitikára. Mint mondta: Antall Józsefnél is jelentős szerepe volt a külpolitikán alapuló nemzetközi helyzetfelismerésnek.

Martonyi János, volt külügyminiszter, aki szintén a Helyünk a világban szerzője, hangsúlyozta: a külpolitika elválaszthatatlan a belpolitikától. Egy gyenge ország számára a legzseniálisabb diplomaták sem tudnak külpolitikai sikereket elérni.