Az 1956-os forradalom írásbeliségét legnagyobb részben a megtorló hatalom állította elő közvetlenül az események után - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rainer M. János. Az 1956-os Intézet főigazgatója kifejtette: parancsok, kihallgatások, vallomások, tárgyalási jegyzőkönyvek születettek, de ezek nagyon torzító perspektívából mutatják be az eseményeket.

A forradalmi idők nem az írásbeliség és nem a bürokrácia olajozott működésének periódusai, így sok dokumentum már nincs meg, számos iratot megsemmisítettek - emelte ki a történész.

Rainer M. János közölte: a forradalom nemzetközi jelentősége az egyik legfontosabb kutatási ág 1989 óta. Egyszerre nyíltak meg a levéltárak Moszkvában és Washingtonban, 1989-et csak levéltári forradalomként emlegették a történészek - tette hozzá.

Sok dokumentum lett hozzáférhető, de távolról sem az összes, ráadásul a moszkvai levéltár néhány év után, 1994 körül visszazáródott - mondta a történész. Azóta fokozatos kibocsátás történik, de ebben politikai szándékok, az orosz állam érdekei jelennek meg - fejtette ki az 1956-os Intézet főigazgatója.

A beszélgetést teljes terjedelmében meghallgathatják Aréna című műsorunkban szerda este 7 órától.