Épp akkor szakította meg a Szovjetunió a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, amikor 1939-ben fű alatt megindult a közeledés a náci Németország és a sztálini birodalom között - mondta Kun Miklós történész az InfoRádió Aréna című műsorában. Magyarországról ennek kapcsán nem esett szó, Sztálin csak egy titkos politikai bizottsági tanácskozáson jegyezte meg, hogy hazánk, Jugoszlávia és Románia a későbbiekben esetleg az ő érdekszférájukba tartozik majd - tette hozzá.

Az 1939. augusztus 23-án aláírt német-szovjet megnemtámadási szerződés Magyarországnak a határrevízióra való törekvés miatt jöhetett volna jól: szeptembertől ismét újra erős közeledés volt tapasztalható a magyar és a szovjet diplomácia között, részben Erdély miatt - magyarázta a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézet vezetője.

Megjegyezte: Bulgária is számított a Szovjetunió támogatására, ám amikor híre ment annak, hogy Sztálin Várnát, és általában az országot - mint szatellitállamot - akarja, a vezetés megijedt.

Igaz volt ez a balti államok vezetőire is, hiszen amikor kiderült, hogy Hitlernek kell a paktum, könnyen lemondtak a terület országainak támogatásáról. Annak ellenére is, hogy néhány nappal a szerződés aláírása előtt a náci vezér tüntetőleg a Baltikumba küldte több katonai vezetőjét, akik elmentek egészen a szovjet határig - fejtegette a történész.

Komoly hatás

A paktum mint nyűg ott volt Sztálin nyakán azután is, hogy 1941 decemberében Moszkva alatt megverték a németeket, és Sir Anthony Eden brit külügyminiszter a Szovjetunióba látogatott. Sztálin ekkor már az új európai határokról beszélt, és arról, hogy Magyarországot meg kell büntetni Románia javára - magyarázta Kun Miklós.

Sztálin területeket is ajánlott Edennek, és azt sugallja, hogy két nagyhatalom lesz Európában, Nagy-Britannia és a Szovjetunió. A Molotov-Ribbentrop-paktumról azonban nem volt hajlandó tárgyalni, az az által megszabott határokat szentnek tekintette - fűzte hozzá a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézet vezetője.