Előrehozott választásokat sürgetett szerdai nyilatkozatában Sólyom László köztársasági elnök. Az Index összeállítása szerint a bejelentésnek több magyarázata is lehet. Lehetséges például, hogy a köztársasági elnök így kívánt megfelelni alkotmányos szerepének. Az alaptörvény szerint ugyanis az államfő egyik fő feladata, hogy "őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Ebből következik, hogy a létező legdemokratikusabb megoldás mellett álljon ki, ami nyilvánvalóan egy új választást jelentene.

Hétfői, a konstruktív bizalmatlansági indítványról tett nyilatkozata - "az indítvánnyal azt lehet elérni, hogy kellő parlamenti támogatás híján lévő miniszterelnököt többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltson fel" - azt is jelentheti, hogy egy új, parlamenti többséget jelentő koalíció létrejöttét megfelelő megoldásnak tartotta volna. Ez azonban nem jön létre, mivel az SZDSZ és az MDF azóta bejelentette, nem köt koalíciót az MSZP-vel, és az elnök a kisebbségi kormányzást túlságosan bizonytalannak tartja.

Az is lehet, hogy Sólyom üzenni akart Surányi Györgynek, hogy elbizonytalanítsa a legesélyesebb kormányfő-jelöltet, akinek így aláásta a legitimációját. De lehet, hogy csak egy lökést akart adni a pártoknak. Az Index úgy tudja, az MSZP-ben attól félnek, hogy Sólyom elbizonytalanította a kormányfőjelölteket. Érezhető a pártban az a hangulat, hogy ha csütörtökig nem születik megegyezés, elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás.