Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
325.64
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália

Boross: Surányi alkalmas lenne, de továbbra is a pártok kezében az ország

Már ősszel meg kellett volna tartani az előrehozott választásokat - mondta Boross Péter volt miniszterelnök az InfoRádiónak adott interjúban. Az MDF-es politikus Surányi Györgyöt alkalmasnak tartja a kormányfői feladatok ellátására, de felhívta a figyelmet arra, hogy az ország sorsa továbbra is a parlamenti pártok kezében van. Ezt illetően pedig a volt miniszterelnök nyugtalan: úgy véli, hogy a jelenlegi politikusgeneráció nem képes felnőni a nemzet sorskérdéseihez.

Mint volt miniszterelnök, nyugodt az ország közeli jövőjét illetően?

Azt hiszem, hogy aki komolyan végiggondolja a történéseket, az semmiképp sem lehet nyugodt, sőt nagyon is nyugtalanok lehetünk. A kialakult helyzet miatt, az ország állapota miatt, de nem csak a gazdasági állapot amiatt. Most úgy tűnik, hogy a válság miatti tünetek elfedik azokat a problémákat, amelyeket az ország működésében keserűen kell tapasztalni, ide értve a közigazgatás működését, a törvény-előkészítést, azok időigényét, és sok minden mást. Én nyugtalan vagyok, persze most elsősorban a gazdasági állapotok miatt.

Mi a véleménye a jelöltekről?

Minden döntés, ami meghatározza az ország közeli jövőjét, parlamentfüggő. Sokan hajlamosak túlértékelni azt a személyt, aki végül is trónra kerül, jóllehet annak meg kell egyeznie a pártokkal, hogy legalább szavazattöbbsége legyen, tehát a téma ugyanaz, ezt pedig megteheti bárki, aki képes szavazattöbbséget szerezni. Én ezért nem akarom magát a személyt glorifikálni, hiszen nem igaz, hogy egy megfelelő személlyel minden automatikusan megoldódik. Nem így van. Továbbra is a képviselők, a pártok kezében van az ország sorsa.

Inkább programokról, mintsem személyekről kellene vitatkozni?

Mind a kettőről. Egy ember mindenképpen kell, de visszaköszön a szakértői kormány emlék, amely egy időben napirenden volt. Most is komoly szakértőt keresnek, és három név fut, akik szakértelméhez kétség sem férhet. A háromból tudomásom szerint az SZDSZ kiválasztott egyet, a mások kettőt nem, amit én nem tartok megfelelő megoldásnak és kellő szerénységnek egy ilyen méretű párttól. Most van nekünk egy - az SZDSZ által kizárólagosnak tekintett Surányi György - miniszterelnök-jelöltünk, akinek személyes képességeit illetően nekem nagyon kedvező a véleményem. De ez csak akkor tud kibontakozni, ha mögötte megvan a parlamenti többség. Surányi Györgynek tekintélye van, ami nemzetközi pénzpiaci jártassággal párosul. Eközben a vezetőink részéről állandóan elhangzik az óhaj, hogy radikális döntések kellenek, de jön a tétova hang is, hogy ezeket valójában nem lehet meghozni. Nem tudom tehát, hogy hogyan reagál majd a parlament többsége arra, ha Surányi György elképzeléseit gombnyomással kell hitelesíteni. Én azt hallom, hogy az MSZP-ben van, aki a baloldalisághoz akar visszatérni, emiatt viszont nehezen hihető, hogy valóban történni fog valami.

Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Televízióban azt mondta, hogy szerinte egy előrehozott választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel. Egyetért az államfővel?

Én egyetértek, de ez tavaly ősz óta óhaj.

Az SZDSZ favoritja egy úgynevezett meg nem támadási szerződést szeretne kötni a parlamenti pártokkal. Kérhető ilyen egy demokráciában? És ha igen, megvalósítható?

Kérhető, természetesen.

Egymás munkájának jogos kritizálása veszhet el ezzel.

Kérdés, hogy mire gondolt Surányi György, amikor ezt kérte. Minden lépésnek helyeslésére nyilván nem gondolt, legfeljebb arra, hogy személyével legyen kíméletesebb a parlament, amelyet én helyeslek is, mert korántsem tetszik az a tónus, amivel a parlament a vitáit lebonyolítja. Azt azonban Surányi György nem kérheti, hogy bírálat ne bírálják és rá szavazzanak.

Megint a támogatottságát hónapról hónapra veszítő SZDSZ diktál az ország történetének egy olyan pontján, amely kiemelkedő fontosságú.

Az, hogy milyen a támogatottsága, most egy másodrendű kérdés. A párt erős akaratérvényesítési hajlama most is előjött. Hát ilyenek. Ez a politikusgeneráció, amely most uralja a terepet, egyre több kétséget támaszt bennem arra vonatkozóan, hogy alkalmas-e felnőni a nemzet sorskérdéseihez.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×