Nem először fordulna elő Magyarországon, hogy a rádiók kötelezően játszanak magyar számokat zenei repertoárjuk egy bizonyos százalékában. A 2002 előtt érvényben lévő médiatörvény is előírta már a 40 százalékos kvótát, ám az európai uniós csatlakozásunkra tekintettel ez a kötelezettség megszűnt - mondta az InfoRádióban Czutor Zoltán, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöke.

Amikor megszűnt a köztelezettség, a legtöbb rádió lényegesen le is csökkentette a lejátszott magyar zenék mennyiségét, vagy teljesen meg is szüntette azt - panaszolta Czutor Zoltán.

Pedig nem magyar sajátosság az, hogy a szerzők és az előadók ilyen módon próbálnak nyilvánossághoz jutni. Egy 2006-ban, Párizsban elfogadott UNESCO-egyezmény értelmében az európai uniós országok majdnem felében már elkészült a médiatörvények olyan módosítása, amelybe visszakerült a kvóta, méghozzá a kulturális sokszínűség védelme érdekében.

Mint mondta, vannak olyan országok, ahol 40, máshol 70 százalékban határozták meg az adott ország zenéjének arányát.

Persze nehéz meghatározni, mi számít az ország zenéjének, hiszen például Magyarországon a fiatalokból álló könnyűzenei együttesek többsége angol nyelven írja a számait, de például az instrumentális zenéről nem is lehet nyelvi alapon eldönteni. Czutor Zoltán arra is rámutat: védeni kell például azokat az együtteseket is, akik az országban élő kisebbségek nyelvén adják elő muzsikájukat.

A szerző szerint az nem lehet akadály, hogy nincs elég jó szám, hiszen évente nagyjából 15 ezer új dal születik, és ha már ezek 10 százaléka lejátszható, azzal már bőven frissítheti a repertoárját egy rádió.

Szerinte az sem lehet kifogás, hogy a hallgatókat nem érdekli a magyar zene, mert erre maga a közszolgálati rádió cáfolt rá, amikor megváltoztatta a Petőfi adójának műsorstruktúráját.