Noha az egészségügyi miniszter decemberben az InfoRádióban még azt mondta: az állam 2009-ben többet szán az egészségügy kiadásaira, mint tavaly, a válság ezt is felülírta. Székely Tamás akkor azt mondta: a többletet az ágazatban dolgozók béremelésére lehetne fordítani, most azonban azt találgatják az egészségügyi gazdasági szakemberek: csökkenthetők-e még a bérköltségek. A hírek szerint ugyanis a kormány 30 milliárd forintot vonna el a gyógyszer, valamint a gyógyító-megelőző támogatásokból.

Az eredeti tervek szerint az idei költségvetésben 1 143 milliárd forint állt rendelkezésre az egészségbiztosítási alap számára, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának számításai szerint viszont idén mintegy 40 milliárd forinttal kisebb költségvetéssel gazdálkodhat az egészségbiztosítás, mint 2008-ban.

Kevesebb lesz, mint tavaly

Az egészségbiztosítási alap legnagyobb tétele a gyógyító-megelőző ellátás, az, ahonnan most is elvonna a kabinet. Pedig erre az idei büdzsében 743 milliárd forintot fordítottak, az összeg 2008-ra 729 milliárd forint volt, azaz a növekmény 14 milliárd, kevesebb, mint fele a mostani tervezett elvonásnak. A gyógyszertámogatásra a tavalyit meghaladó összeg, 343 milliárd forint áll rendelkezésre idén, táppénzkiadásokra pedig 240 milliárd forint.

A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított keret fedezi a fekvő- és járóbetegeket ellátó intézmények finanszírozását, a háziorvosi ellátást, és a mentést is.

Hogy ezek közül honnan lehet elvonni? A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a kórházak finanszírozásán nehézkesen lehet csökkenteni, hiszen az intézmények kétharmada már most is adóssággal küzd, további elvonások szerinte már súlyosan rontanák az ellátás színvonalát. Varga Ferenc szerint a gyógyszertámogatásokon lehetne még racionalizálni, de mivel ezen már tavaly is sokat spórolt az ágazat, kérdés, hogy mennyivel csökkenthető még a gyógyszerkassza.

Õ az ellátás további centralizálásában látja a megoldást, azaz ha az egyes intézmények kevesebb szolgáltatást nyújtanak, ezt azonban a betegek sínylik meg, akiknek többet kell utazniuk a speciális ellátást nyújtó orvosukhoz. Megoldás lehet az is, ha több teher hárul az alapellátásra és a járóbeteg ellátásra, és kevesebb a sokkal drágábban működő fekvőbeteg ellátókra.

Már nincs kit elküldeni

Szavai szerint a bérköltségeken már nem lehet spórolni - annak ellenére, hogy ez jelenti az intézmények legnagyobb kiadását -, hiszen már most is szakdolgozó- és orvoshiány van Magyarországon. (Jelenleg főleg a háziorvosi praxisok között van sok betöltetlen, a 6 800 felnőtt és gyermekellátó közül 102-ben már több mint egy éve nincs orvos. Az ellátás szakemberei, a többi mellett Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet vezetője forráshiányra panaszkodik, ő pluszfinanszírozással oldaná meg a kérdést.)

Varga Ferenccel egyetért Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, ő is úgy látja: a 30 milliárd forintos elvonás súlyos gondokat okozhat az ellátásban, és nincs olyan terület, ahonnan ez a pénz elvéve hosszú távon ne okozna jelentős gondokat. Szerinte az intézmények spórolni csak úgy tudnak, ha egyre kevesebb orvost és nővért alkalmaznak, ám a gyógyítókból már jelenleg is kevés van.

Szerinte is centralizálással lehetne további megtakarításokat elérni, rámutatott ugyanakkor arra: az egyes intézmények kapacitását már tavaly is csökkentette a kormányzat, ám az ehhez rendelt forrásokat is kivette a rendszerből. A kapacitás tehát sok helyen már nem igen csökkenthető, de kevesebb pénzből biztosítani ugyanazt az ellátást pedig szinte lehetetlen.

Mint mondta, az onkológiai ellátás az, amelyik tovább centralizálható az ellátás biztonságának csorbulása nélkül, ám ez is növelheti a betegek terheit, nehézségeit.