"Remélem, hogy a következő napokban, legkésőbb egy-két héten belül meg tudunk állapodni arról, hogy a magyarországi nagy áruházláncok élelmiszer tekintetében, mezőgazdasági termékek tekintetében legalább 80 százalékban magyar eredetű árut fognak a polcokra kitenni és értékesíteni. Ez a legfontosabb, amit lehet csinálni a magyar mezőgazdaság, a magyar élelmiszeripar megsegítése érdekében. Az, hogy erről meg lehet állapodni nagy áruházláncokkal, ez fontos" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői évindító országgyűlési beszédében.

Legkésőbb június 30-ától az élelmiszer-kiskereskedelemben értékesített áruk 80 százaléka magyar eredetű lesz - ezt már Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közölte. Az agrártárca munkatársai az élelmiszer-termékpálya vezető érdekképviseleteivel - alapanyag-termelők, feldolgozók, kereskedők - már többször egyeztettek a készülő etikai alapelvekről.

Gráf József szerint az etikai kódex - amelyhez hasonló normákat még az unió egyetlen országában sem fogadtak el - végleges formája két héten belül elkészül, és várhatóan egy hónapon belül aláírják.

A kódex alapelveinek betartását egy négyfős bizottság ellenőrzi majd, az észrevételeket mind az alapanyag-termelők, mind a feldolgozók, mind pedig a kereskedők e testületnek jelezhetik. Az etikai kódex szabályainak megsértését a nyilvánossággal kívánják szankcionálni. A miniszter közölte azt is, hogy a törvényalkotási folyamat sem állt le ezen a területen, ugyanis, ha mégsem sikerül megállapodni önkéntes alapon az etikai kódex alapelveiben, úgy e területet törvényi úton kívánja szabályozni a kormány.

Mit szól az EU?

A tárcavezető szerint azonban minden fél számára előnyösebb megoldás, ha inkább az önkéntes etikai kódexet alkalmazzák. Az, hogy a kormány az önkéntességet támogatja, nem meglepő, hiszen egy esetleges törvény jó eséllyel ütközne az Európai Unió jogszabályaival. Brüsszel ugyanis kizárólag uniós termékekben gondolkozik, nem létezhet magyar áru, mint ahogy ilyen értelemben szlovák, francia vagy holland termék sem lehet.

Abban azonban az élelmiszer-termékpálya érdekképviseletei sem értenek egyet, hogy kinek melyik szabályozás lenne a legjobb: az alapanyag-termelők érdekeltek a jól működő, mindenki által betartott normarendszer működtetésében, ugyanakkor fontosak számukra azok a garanciális elemek, amelyek a betartást - kötelezően - biztosítják.

A feldolgozók - akiknek a legnagyobb problémájuk, hogy be vannak szorítva az alapanyag-termelők és a kereskedők közé - abban bíznak, hogy a szabályozással arányosabb lehet a profit elosztása.

A termékek jelentős része most is magyar

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint azonban a kereskedők számára a törvényi szabályozás elfogadása egyszerűbb lett volna. Ugyanakkor úgy látja, hogy az élelmiszer-termékpályán hasonlóan mélyreható elemző munkát még eddig nem végeztek az érdekképviseletek.

Hackl Mónika, a Magyarországon 146 kereskedelmi egységet üzemeletető Tesco kommunikációs igazgatója a Pénzcentrumnak elmondta: az áruházláncban kapható termékek jelentős része már jelenleg is magyar eredetű, ezért várhatóan viszonylag rövid idő alatt lehetséges a 80 százalékos küszöb átlépése. Ugyanakkor az előzetes felmérések azt igazolják, hogy az új szabályozásnak lehet árnövelő hatása, de a Tesco mindent megtesz azért, hogy ez ne legyen jelentős mértékű.

A kommunikációs igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hazai vásárlók árérzékenysége miatt továbbra is céljuk, hogy az áruházlánc kínálatában megmaradjanak az olcsó termékek, ezek pedig lehetőség szerint magyar áruk legyenek.