Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Elfogadta az Országgyűlés az adótörvény-módosításokat

Az Országgyűlés hétfőn 198 igen szavazattal, 181 ellenében megszavazta az adó- és járuléktörvények módosítását. A képviselők 208 igen és 168 nem szavazattal elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó másfél tucatnyi törvényt módosító javaslatot, amelyben a 13. havi nyugdíj maximálása is szerepel.

A változás részeként a személyi jövedelemadó törvény úgy változik, hogy az adókedvezmény kulcsa évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen évi 100 ezer forintot lehet ilyen címen leírni az adóból. Vagyoni típusú adó lesz a cégautó adója, amelynek összege 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint évente.

A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is. A módosítások között szerepel, hogy a gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentes lesz az öröklött vagyonnak az a része, amelynek tiszta (terhekkel csökkentett) értéke nem több 20 millió forintnál.

A parlament hétfőn - 208 igen és 168 nem szavazattal - elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó másfél tucatnyi törvényt módosító javaslatot, amelyben a 13. havi nyugdíj maximálása is szerepel.

A nyugdíjtörvény a jövő évre 80 ezer forintban maximálja a 13. havi nyugdíjat, de azt is csak azok kaphatják, akik betöltötték a 62. életévüket. A módosítás kimondja, hogy 2010-től az éves költségvetésben szerepel majd a 13. havi nyugdíj maximális összege.

Az államháztartási törvény (áht) módosítása a legnagyobb terjedelmű. Új előírás például, hogy ha a hatóságnak kell fizetnie az ügyfél részére, mert túllépte az ügyintézési határidőt, akkor ezt a pénzt a saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia, a központi költségvetésből nem kaphat rá támogatást.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×