Vasárnap lesz egy hónapja, hogy lezuhant a mentőhelikopter Kiskunlacházánál a Margóval és kétéves kisfiával, Szilveszterrel. A Tolnai Népújság felkereste a 23 éves paksi édesanyát, aki meglepően jókedvűnek tűnt, de elárulta, az éjszakák szörnyűek, a tragédiáról álmodik, feltolulnak az emlékképek.

Azt még nem tudja, hogy nyomtalanul elmúlnak-e a sérülései, abban viszont biztos, hogy soha nem fogja elfelejteni a július 31-én történteket. Kétéves kisfia akkor sérült meg, amikor Németkéren a nagymamánál beleesett a csirkeforrázó vízbe. Margó és édesanyja, Zsuzsa meglepődtek azon, hogy mentőhelikoptert hívtak a kisfiúhoz, akinek 16 százalékban forrázta le testét a víz, de csupán 2 százalék volt másodfokú.

Nemcsak én gondolom, hogy túlzás volt - mondja. Nem keres felelősöket, nem vádol senkit, de sok mindent elég nehéz elfogadnia. Elsőként azt, hogy a balesetről senki sem értesítette férjét, szüleit. A rokonok hívták őket, miután híre ment, hogy mi történt. Azóta sem kereste őket senki.

Iratai, pénztárcája, telefonja a helikopterben maradt. Rendőr ismerősök segítségével derítették ki, hogy Ráckevén vannak a személyes tárgyai. Miután felhívta a rendőröket, azt mondták, ha az állapota engedi, utazzon oda, kihallgatják, visszakapja az iratokat. Segítséget, kártérítést senkitől nem kapott, csupán a légimentőktől keresték meg, és kérték a zárójelentést a balesetbiztosításra hivatkozva, de eredmény egyelőre nincs.

Eddig úgy tűnt, hogy a kis Szilveszter könnyen feldolgozta a történteket, de hétfőn este a televízióban látott egy összefoglalót a balesetről, ami szemmel láthatóan megrázta.

Margó sem szívesen beszélt a tragédiáról, de gyakran leült a számítógép elé, s megnézte a képeket. Ilyenkor maga sem hiszi el, hogyan úszták meg szinte sértetlenül. A mentőorvosnak nagyon hálás, ő segített neki is, fiának is kimenekülni az összeroncsolódott gépből. A hősies helytállásról tanúbizonyságot tett orvost az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a "Magyar Mentésügyért" kitüntetésben részesítette, a mentésirányítók főigazgatói dicséretet kapnak.

A baleset nyomait az édesanya magán viseli, a lábán kötés, tartósín, a gerincét fűző védi.

A tizenegyes csigolyája behorpadt és eltört. Egy hetet kórházban töltöttek, ő a balesetin, fia az égési centrumban. Azóta az édesanyjánál lábadozik Németkéren. Eleinte egyedül nem tudta volna ellátni a kicsit, a lépcsőzés pedig még most is gondot okoz, így majd csak akkor költöznek vissza Paksra, ha meggyógyul.